Bősz Anett hangsúlyozta: ahhoz kétség sem fér, hogy az útépítési B-program indokolt volt, hiszen Érd háromnegyede burkolatlan volt, ugyanakkor a lakók megkérdezése nélkül valósították ezt meg. Megjegyezte: egy Heves megyei településen hasonló volt a helyzet; itt civilek pert indítottak a csatornatársulat ellen, és meg is nyerték, visszakapták a hozzájárulást is. 

– A bíróság megállapította, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétes, tehát jogsértő volt útépítésre költeni a lakosságtól beszedett pénzt, azt a társulat csak csatornázásra fordíthatta volna. Két éve Érden, Diósdon és Tárnokon is feljelentést tettek a civilek a szabálytalan felhasználás miatt, a nyomozások azóta is folynak. Az utóbb lefolytatott ellenőrzés ezen kívül szabálytalanságot tárt fel a projekt közbeszerzési eljárásával kapcsolatban is. A fideszes önkormányzat eltitkolta ugyan, de emiatt másfél milliárd forintot fizettek ki – tette hozzá Bősz Anett, aki azt kérdezte Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkártól, ki fogja mindezek után kártalanítani az érdieket. 

Az államtitkár válaszában azt mondta: a helyi közügyek intézésére önkormányzatok működnek, amelyek szabadon dönthetnek beruházásaikról. A BM törvényi felhatalmazás hiányában nem jogosult e beruházások ellenőrzésére. A visszafizetésre az önkormányzat köteles – tette hozzá. Azt javasolta a képviselőnek, kérdezzen rá a polgármesternél, aki kampányában a forrás visszafizetését ígérte az érdieknek, és hozzátette azt is: az érdi lakosok a pénzük visszafizetése érdekében bírósághoz is fordulhatnak.

Bősz Anett a választ nem fogadta el. Mint mondta, a polgári peres eljárásban szerinte igazságot fognak szolgáltatni a bíróságok, de ez nem elegendő. – Azért nem először és utoljára kerül a parlament elé ez a kérdéskör, mert az EU-s pénzek felhasználásval kapcsolatban is szabálytalanságokat állapítottak meg, ezekért teljes egészében az előző, fideszes városvezetést terheli a felelősség – az egyik volt alpolgármester ellen nyomozás is zajlik – hangsúlyozta.