Mint Csőzik László emlékeztetett, az érdi úthálózat több évtizeden keresztül elmaradt a fejlesztések sorozatából.
„A probléma már a rendszerváltás előtt jelentkezett a sokáig „Európa legnagyobb falujának” tartott Érden”
– húzta alá a polgármester, kitérve rá, az 1979-es várossá nyilvánításkor 30 ezren, a 2006-os megyei jogú városi rang elnyerésekor 60 ezren éltek a városban, de ezt messze nem tudta követni az utak aszfaltozásának üteme. 2021-ben már 75 ezren élnek Érden, amely a tizedik legnagyobb vidéki település, egyben Pest megye legnépesebb városa, tavaly pedig ötezer fővel nőtt az itt lakók száma. Csőzik László emellett hangsúlyozta azt is, az érdiek átlagéletkora fiatalabb az országosnál és városunk minden századik lakosa 2020-ban újszülöttként érkezett közénk, azaz fiatal, dinamikusan fejlődő, folyamatosan mozgásban lévő településről van szó.
„Kirívóan aránytalan és egy megyei jogú városhoz méltatlan is, hogy sem az utak, sem a járdák kiépítettsége, állapota és minősége nem megfelelő”
– emelte ki Érd polgármestere, kijelentve, Érd jelenlegi helyzete példa nélküli nem csak hazánkban, de hasonló pozíciójú és népességű európai városok körében is.
„Ez egy olyan, több kormányzati és önkormányzati ciklust átívelő örökség, amelynek kezelésére ugyan születtek tiszteletet érdemlő próbálkozások, a látványos eredmények azonban elmaradtak. Érd lakosai egyöntetűen úgy érzik, hogy életkörülményeiket jelentősen visszaveti a fejletlen úthálózat, érzékelhető előrelépéssel azonban jelentősen javulna a település élhetősége. Az aszfaltozatlan, poros, murvás és összefüggő járdakapcsolattal, biztonságos gyalogosátkelőkkel nem rendelkező utak jelenleg nem csupán nehezen közlekedhetők és balesetveszélyesek, de az állandóan szálló por miatt veszélyesek is az érintett környékeken élők egészségére” – írja Csőzik László, aki részletezte, Érd úthálózata 440 kilométer hosszúságú, ennek mindössze 15%-a portalanított, jó minőségű aszfaltút, 30% egészségre káros, poros, murvás út, 55% pedig a földutak aránya, azaz az utak 85%-a burkolásra, fejlesztésre szorul.
Érd polgármestere szerint a Kormány és a város közös felelőssége, hogy ezen az áldatlan állapoton mielőbb és érdemben javítsunk.
Csőzik László kitért rá, a Megyei Jogú Városok Szövetségének kezdeményezésével a kormány által felkarolt és végrehajtott Modern Városok Program lehetőséget ad a megyei jogú városoknak arra, hogy évtizedes fejlesztéseket hajtsanak végre.
„Ezt a küldetést magam is fontosnak tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hiszen e települések jelentik Magyarország gerincét, és közös jövőnk egy jelentős hányada is az ő teljesítményükön, a benne élő polgárok életkörülményein és gazdasági erején múlik. A Modern Városok Programja azonban a belső úthálózatok fejlesztését csak részben vállalja fel, további beruházások szükségesek. Egyetlen magyar megyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy fővárosi kerületben sem olyan mértékben, mint éppen Érden. Emlékezetem szerint ezt maga a Miniszterelnök Úr is észlelte, amikor 2015-ben a program indításakor Érdre látogatott”
– jegyzi meg Csőzik László, hozzátéve, a kormány a problémát és saját illetékességét is belátva egyedi döntésekkel több települési önkormányzatot részesített útfejlesztési támogatásban, akár több milliárd forintos nagyságrendben, köztük 6 kerületi önkormányzat összesen 8,7 milliárd forinttal, vagy Veszprém 4,5 milliárd forinttal.
„Hasonló nagyságrendű éves kormánytámogatással és természetesen az önkormányzat hozzájárulásával néhány éven belül Érd megyei jogú várost is átjárhatóbbá tehetnénk”
– emelte ki az érdi polgármester, aki úgy érzi, ez pártokon és világnézeteken átívelő, konszenzusos ügy, hiszen minden érdi választópolgár érdekét szolgálja.
„Érd forráshiányos költségvetését és a más települések esetében tapasztalt kormányzati szándékot ismerve kérem a Miniszterelnök Urat, hogy célzott támogatással Érdet is lendítse előre a fejlődés útján! Engedje meg, hogy röviden felvázoljam Érd jelenlegi költségvetési mozgásterét és az útburkolások forrásigényét. Mint Ön is tudja, a koronavírus pandémia és a kormányzat ezzel összefüggő intézkedései jelentős lyukat ejtettek önkormányzatunk költségvetésén. Azon felül, hogy már a 2020-as évben is elmaradt a 2019-ig minden évben megítélt, évente mintegy 700 millió forint kormányzati működési támogatás, a gépjárműadó-elvonás 2020-ban és 2021-ben 250, illetve 300 millió forinttal csökkentette bevételeinket. Mivel az Érden működő vállalkozások 98%-a kis- és középvállalkozás, az éves helyi iparűzési adó elvonás évente 1,25 milliárd forintot tesz ki. Sajnos idéntől már Érdnek is fizetnie kell a szolidaritási hozzájárulást a központi költségvetés felé szűkös iparűzési adóbevételeiből, 230 millió forint értékben, amely az inflációval együtt csaknem felemészti az ennél valamivel nagyobb összegű, 400 millió forintos normatíva-emelést. Bár az önkormányzat szorosan együttműködik a NIPÜF-fel, a 40 hektáros ipari parkba annak 2017-es kijelölése óta egyetlen nagybefektető sem érkezett, így a városnak ebből nincsen adóbevétele. Az Érd városának megítélt idén 777 millió forint kormányzati kompenzáció így mindössze az egyharmadát teszi ki az elmúlt másfél évben keletkezett hiánynak. A város egyre fogyatkozó önerejéből a tavalyi évben mintegy 20 utca szűkített műszaki tartalommal való burkolása volt finanszírozható. Idén 45 kritikus állapotban lévő utca műszaki felmérését indítottuk el, amelynek fedezete egyelőre csak kis részben áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy néhány év alatt legalább 300 kilométer portalanított aszfaltutat építhessünk Érden, összesen 50–60 milliárd forint, éves szinten néhány milliárd forint szükséges, amelyre az önkormányzat szűk költségvetése nem ad lehetőséget. Örömmel vettük tudomásul azonban, hogy korábban több kormánypolitikus is ígéretet tett Érd támogatására. Kósa Lajos 2018-ban, a Modern Városok Programjának lebonyolításáért felelős tárca nélküli miniszterként 60 milliárdos érdi útprogramot hirdetett. Idén tavasszal pedig Balla György miniszteri biztos úr a vele folytatott több fordulós kompenzációs tárgyalások kapcsán jelentette ki nyilvánosan, hogy a kormány települési fejlesztésekre is pluszforrást nyújtana. A részünkre megítélt 777 milliós forintos idei kormánytámogatást azonban kényszerűségi okokból alapvető, törvényben előírt kötelező feladataink ellátására kell fordítsuk, fejlesztésre egyáltalán nem jut ebből a keretből. Az említett nyilatkozatok ellenben bizalommal töltik el az érdieket, hogy a Kormány felismerte a problémát és hajlandó segíteni az útkrízis rendezését” – zárja sorait Csőzik László, aki azt kérte a kormányfőtől és a kormánytól, támogassák az érdiek életminőségét javító útfejlesztéseket és legyen partner abban, hogy Érd méltó legyen a megyei jogú városi ranghoz.
