Évek óta a hagyomány szerint az Érdligeti kutyavári országzászlónál tart ünnepi megemlékezést és koszorúzást a város. A megemlékezés hagyományosan a délutáni órákban van, ami nem véletlen, hiszen éppen 16 óra 32 perckor írta alá a ránk kényszerített békét a magyar delegáció – emlékeztetett ünnepi beszédében Csőzik László polgármester.
A trianoni békediktátum sokként érte a magyar társadalmat 1920. június 4-én: színmagyar területek, történelmi tájak, városok elcsatolása, a gazdaságra mért óriási csapás, az ezer éve fennálló ország „megalázása” indokolatlanul túlzónak, érthetetlennek, emészthetetlennek tűnt. A szerződés rendelkezései régóta közismertek voltak, mégis az utolsó percig mindenki abban reménykedett, hogy valaminek még történnie kell, sikerülhet változtatásokat kiharcolni – Magyarország ilyen mértékű megcsonkítása egyszerűen nem történhet meg. Az aláírás napján – péntek volt, mint most – a magyarság egy emberként, némán gyászolt.
„Évek óta csak záporoztak a csapások az országra, de reménykedtek, hogy ezután csak jobb jöhet. Ahogy egy kis hivatalnok írta: reméli, Széchenyi szavai beválnak: hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Ez az, amit mi is eltanulhatnánk a trianoni nemzedéktől! A jövőbe vetett töretlen hitet és a bizalmat! Ha azt hisszük rossz idők járnak ránk, csak gondoljuk végig, ők min mentek keresztül. Négy évig dúlt a háború, amiben milliók haltak meg, s mi jött utána!? Egy forradalom, erőszakos cselekmények, a társadalom különböző csoportjai egymásnak estek, jött a vörös terror, a fehér terror, az országot idegen hadak fosztották ki, végül lecsapott a spanyol nátha. Trianon csak ráadás volt a szenvedéseikre” – hangsúlyozta Csőzik László.
„Mégis a magyarok többsége abban hitt, hogy két dolgos kézzel és erős akarattal a balszerencse megfordítható, hogy Magyarország újra felemelkedik, és újra élni fog! A kis emberek reményét ismét az ország vezetői foszlatták szét, akik megcsalták ezt a reményt. A húszas években mindent a revíziós politika alá rendeltek, így lett Magyarországból Hitler csatlósa és egy új világháború vesztese.”
„Az összetartozásra kell építenünk, a nemzet szétszakított részeit egybe kell forrasztanunk nyelvben, kultúrában és a szülőföld szeretetében! Erről szól ez a mai nap, a nemzeti összetartozás napja, nem pedig a Trianon ütötte sebek elmélyítéséről!”- húzta alá a polgármester.
Beszéde végén arra hívta fel a figyelmet, hogy csak akkor jutunk egyről a kettőre, ha nem a másik kárát, hanem a közösség érdekét nézzük. „Ebben, vagyis Érd jövőjében mindenkinek megvan a szerepe: az önkormányzatnak és a civileknek, de a kormánynak és az Európai Uniónak is. Komoly munkára, jó ötletekre és további anyagi erőforrásra van szükségünk ahhoz, hogy a járvány utáni gazdasági és társadalmi újjáépítésnek Érd a nyertese lehessen. Nagyon sokáig tartott és nagyon fájdalmas lecke volt, de Trianon megtanította nekünk, hogy soha ne hátra, hanem mindig előre nézzünk!”
A megemlékezésen köszöntőt mondott Aradszki András, Érd országgyűlési képviselője. Beszédét azzal kezdte, hogy a mai emléknap a magyar nemzet gyásznapja. „101 esztendővel ezelőtt szinte minden magyar ember lelkében összedőlt egy világ. Egy világ, amely addig természetes volt, ami a biztonságot és a hazát jelentette. Egy világ, amelynek hirtelen megszűnése szinte lelki világvégét hozott – a magyar embereknek, a magyar családoknak, a magyar településeknek, Magyarországnak és a magyar nemzetnek egyaránt.”
A fölöttem most félárbócon lengő országzászló ma is értéket közvetít és egyben üzen: Álmos, Árpád, szent magyar királyok és hercegnők, püspökök, papok, nemesek és egyszerű emberek, katonák és hősök, édesanyák és hősi halottak néznek le ránk belőle. Mi ezt a hazát nem adjuk, amint őseink sem adták oda senkinek. Mi ezt a hazát megvédjük, mert nekünk csak egy van belőle. Az elmúlt 11 esztendőben sikerült egyesítenünk a száz éve szétszakított magyar nemzetet – minden ellenkező baloldali próbálkozás ellenére. Rajtunk, magyarokon múlik, hogy megtartjuk-e ezt az egységet, vagy odadobjuk a ma is internacionalista baloldalnak.” – mondta Aradszki.
Az ünnepi műsorban közreműködött: Endrődi Ágnes és Kátai István – a Múzsák Társulata, a Vörösmarty Mihály Gimnázium Vox Juventutis Vegyeskara és a vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület. Az emlékezők virágokat és koszorúkat helyeztek el az országzászló emlékműnél.