1956. november 4-e a magyar történelem egyik legtragikusabb napja. Hajnalban a szovjet hadsereg megindította a támadást Magyarország ellen, hogy vérbe fojtsa az október 23-án kitört forradalmat és szabadságharcot. A hatalmas túlerővel szemben a magyar felkelők több napon át kitartottak, Budapest utcáin és az ország számos pontján véres harcok bontakoztak ki.
Nagy Imre miniszterelnök a Kossuth Rádióban reggel 5 óra 20 perckor elhangzott drámai beszédében tájékoztatta az országot a szovjet csapatok támadásáról.
A szabadság reménye ezzel súlyos csapást szenvedett, november 11-én elhallgattak a fegyverek, amit a kommunista diktatúra újbóli megszilárdulása és a kegyetlen megtorlás követett. A forradalom leverése után ezrek kerültek börtönbe, több száz embert kivégeztek, és mintegy kétszázezer magyar kényszerült elhagyni hazáját.
November 4-e 2013 óta nemzeti gyásznap. Ezen a napon azokra emlékezünk, akik életüket adták Magyarország szabadságáért, és mindazokra, akik a megtorlás áldozataivá váltak.
A nemzeti gyásznapon Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata minden évben megemlékezést tart az ’56-osok terén, a hármas keresztnél. Csőzik László polgármester beszédében az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy bár a felkelést katonai erővel leverték, a magyarok szabadságvágya és a forradalom szellemisége nem tűnt el.
„Hetven évvel ezelőtt mi, magyarok, történelmet írtunk, és csodájára járt a világ a tetteinknek, a bátorságunknak, a szabadságvágyunknak, az önzetlenségünknek és az önfeláldozásunknak. Egy szóval egy győztes történetnek. A levert forradalomnak, ami később erőt adott az élethez és az újrakezdéshez”
– kezdte beszédét a polgármester.
Nem véletlen, hogy a Time Magazin 1957 januárjában a magyar szabadságharcost választotta az év emberének. A magyarázat szerint ő volt az, aki alapjaiban rengette meg a történelem legnagyobb elnyomó hatalmát. Ez a tiszteletdíj minden magyarnak szól – tette hozzá Csőzik.
Az érdi hősöket is méltatta a városvezető, majd név szerint megemlékezett a három érdi hősi halottról: Firtelmeiszter Sándorról, Bojó Simonról és Téglási Andrásról.
Felidézte azokat is, akik a nemzetőrség tagjaként vigyázták a rendet és a békét. Beszédében Gévai Nándort, Riddlinger Tibort, Bifkovics Józsefet, Zobai Istvánt és Rózsa Attilát is megemlítette. Közülük többen a forradalom leverését követően börtönbe kerültek, Gévai Nándort pedig megkínozták, hogy hamis vallomást csikarjanak ki belőle. A tököli és a kistarcsai büntetőtáborokban raboskodott, és az érintett érdieket csak 1991-ben rehabilitálták.
November 4-e üzenete az, hogy mindez nem volt hiába, hiszen vérükkel és szenvedésükkel az egész nemzetet megváltották.
„A szabad és a független haza az ő vállukon nyugszik, az ő emlékükre épül, míg világ a világ és ország e kis hazánk”
– zárta gondolatait a polgármester.
Ezt követően az önkormányzat, a politikai pártok, nemzetiségi önkormányzatok, valamint a városi intézmények és civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés virágait a hármas keresztnél.
