E tekintetben lényegtelen, hogy tünetmentesen vagy tünetekkel estünk át a fertőzésen. Ha egy fertőzésen korábban átesett beteg immunizáltatja magát, a legtökéletesebb immunválasz alakul ki. „Míg a csupán vakcinázottaknál sosem alakul ki nyálkahártya-immunitás, aki átesett a fertőzésen és erre még vakcinát is kap, azoknál mind a három szintű immunitás kialakul, az ő védelmük a legtökéletesebb.”
Komolyabb dilemma, hogy végeztessünk-e PCR-tesztet az oltás előtti napokban, ugyanis ha a vakcinázás pillanatában fertőzöttek vagyunk, annak súlyosabb következményei lehetnek. A teszt az adott pillanat fertőzöttségét mutatja, így ha elvégeztetjük a vizsgálatot, nagyon kell vigyázni arra, hogy utána már ne fertőződjünk meg. „Én inkább azt választanám, hogy öt nappal az oltás előtt elkezdem folyamatosan mérni a testhőmérsékletemet, figyelem, nincsenek-e légzőszervi tüneteim, milyen az általános közérzetem. Ha semmi jel nem utal arra, hogy beteg lennék, nyugodtan felvehetem az oltást, hiszen azért a Covid az esetek többségében jól érzékelhető tüneteket idéz elő a fertőzöttek szervezetében. Már nem olyan magas a tünetmentes fertőzöttek száma, mint ahogy kezdetben gondoltunk.”
A szakember azt is hozzátette, a jelenleg Magyarországon forgalomban lévő vakcinák közül ötből négy megfelelő mértékű immunitást ad már az első oltás után három héttel is, így már véd a súlyosabb megbetegedéstől. Tehát ha valaki úgy kapja meg a második oltást, hogy fertőzött, akkor annak már komoly következményei nem lesznek. „Jóval kevésbé problémás, ha valaki a második oltás után 2-3 héttel fertőződik, amikor már nagy valószínűséggel elég jó arányú védelemmel rendelkezik a szervezete.”
Sokakat aggasztanak az elmúlt hetekben szárnya kelt hírek, miszerint egyes vakcinák nem nyújtanak megfelelő védelmet a második dózis beadása után sem. Vajon érdemes-e ennek utána menni? A szakember szerint akadálya nincs, értelme viszont csakis a második oltás után 2-3 héttel van. Mint mondta, ha valaki nagyon kíváncsi, csináltasson tesztet, hiszen az információt ad az úgynevezett antitestes immunitásról, de tudni kell, hogy az immunitás háromszintű: a nyálkahártya-immunitás, az antitestes és a sejtes immunitás közül egyedül az antitestes az, amit könnyen, gyorsan, egyszerűen és viszonylag olcsón tudnak mérni. „A különböző laboratóriumok általában az ELISA-tesztet használják. Ez pontos és egyszerű mérési módszer, de azt mutatja csak meg, hogy valaki áthangolódott-e a vírus ellen, a védettségi szintről azonban nem ad tájékoztatást. Vagyis feleslegesen elbizonytalaníthatja az embert, és hamis biztonságérzetet adhat. Ugyanakkor mindenképp információt nyújt az adott személy immunállapotáról a koronavírus vonatkozásában.”
Elengedhetetlen tehát folyamatosan védekeznünk, de én magam is hallottam olyan esetekről, hogy valaki minden intézkedést betartott, fertőtlenített, hordta a maszkot, alig találkozott másokkal, mégis megfertőződött. Gyakran foglalkoztat a kérdés, mi lehetett a rés az ő pajzsukon, hol hibáztak? De a virológus szerint ezt lehetetlen megmondani. „Ezt csak ő maga tudja, mikor húzta le mégis a maszkot, vagy kik voltak azok a személyek, akikkel egy légtérben tartózkodott. Nincs olyan általános hiba, amire azt mondhatnánk, rendszeresen problémát okoz, és ennek elkerülésére érdemes jobban figyelni.” Rusvai Miklós ismét felhívta a figyelmet a maszkviselés fontosságára. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis a légutakon keresztül jut be a fertőzés a szervezetbe.
