Április 30-án elkezdődött az országos szúnyoggyérítési program, a Katasztrófavédelem koordinálásában. Az esős, hűvös idő nem kedvezett a szúnyogoknak – ilyenkor két-három hét is szükséges a vérszívók kifejlődéséhez –, így végül is május utolsó harmadában indult be projekt. A Katasztrófavédelem oldalán közölt ütemterv szerint Csepel-sziget térségében (amibe Érd állami területei is beletartoznak) mintegy 250 hektáron végeztek földi biológiai lárvagyérítést május 20-25. között.

A Katasztrófavédelem a tavaszi időszakban túlnyomórészt biológiai módszerrel védekezik a lárvák ellen. Ez azt jelenti, hogy a szúnyogok tenyészőhelyén olyan készítményt juttatnak a vízbe, ami természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmaz. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban csak a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.

A biológiai mellett létezik kémiai beavatkozás is, amit irtószerekkel (főleg Deltasect Plus-szal) végeznek. Ezek azonban csak a kifejlett szúnyogokat pusztítják el, ráadásul  más, érzékenyebb rovarokra, péládul a méhekre is veszélyesek. Ezért is közlik mindig előre a méhészekkel a beavatkozás pontos időpontját.

Érd vezetése a biológiai beavatkozást részesíti előnyben. Csőzik László polgármester a közösségi oldalán tudatta: napokon belül indul a biológiai szúnyoggyérítés Érden. A Katasztrófavédelem mellett ugyanis a város is rendelhet szúnyoggyérítést, saját költségére. Ezt évről érve meg is teszik, tetemes összegeket fordítva a szúnyogok elpusztítására.

A polgármester hangsúlyozta: idén lehetőleg nem vetnek be kémiai irtószert a kertvárosban, hogy ne károsítsák az élővilágot.

Több körben egyeztettek szakemberekkel és civilekkel, és a napokban aláírták a szerződést a kártevőirtó és a felméréseket végző céggel. A héten már elindulhat a tenyésztőhelyek feltérképezése, a hatásvizsgálatok elkészítése (fontos tudni, hol kell, illetve érdemes gyéríteni).

„Bár a biológiai módszer valamivel drágább, mint a kémiai, ha sikeres lesz Érden ez a program, akkor a lárvák ki sem fejlődnek, szárnyra sem kapnak. Így nem kell külön irtani az imágókat, azaz a kifejlett szárnyas rovarokat kémiai szerrel” – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: Érd területe igen kiterjedt, itt a Duna árterülete, és rengeteg a pangó víz, nem lehet mindenhonnan kiirtani a lárvákat, ezért ha olyan mértékű lesz a szúnyoginvárzió, ami indokolja a kémiai beavatkozást, akkor azt is elrendelik.

Ezt odafigyeléssel, és csak akkor teszik majd, ha valóban rákényszerülnek. A polgármester bízik abban, hogy a biológiai gyérítés idővel annyira hatékony lesz, hogy a kémiaira már egyáltalán nem lesz szükség.

A védekezés akkor lehet hatásos, ha a lakosság is partner benne. Ez persze nem azt jelenti, hogy házilag juttassunk ki a kertünkbe mindenféle vegyszert, hanem azt, hogy szüntessük meg környezetünkben a pangó vizeket. Az emberközeli életmódot folytató csípőszúnyogok ugyanis a vízzel teli kerti játékokba, virágalátétekbe, madáritatókba rakják a tojásaikat.

Ürítsük rendszeresen ezeket az alátéteket, edényeket, hogy a szúnyoglárvák ne fejlődhessenek ki bennük. Az esővízgyűjtő hordó is remek szúnyogbölcső lehet, így ezt is fedjük le.

Ha ezt nem tudjuk megtenni, védekezhetünk a barkácsáruházakban, illetve az interneten beszerezhető szúnyoglárvairtó tablettával is, ami megakadályozza, hogy a lárvák kifejlett csípőszúnyoggá alakuljanak.