Ha adna elég támogatást a kormány a lakóépületekre, akkor az ország teljes energiafogyasztásának 16 százalékát megtakaríthatná – áll egy, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megbízásából készült és az Európai Unió strukturális reformokat támogató programja által finanszírozott tanulmányban.

A költséghatékonysági tanulmány szerint az 1990 előtt épített épületek energetikai felújítását kiemelten kellene kezelni, mivel zömmel ez az épületállomány felelős azárt, hogy a magyarországi lakóépületek energiafogyasztása jóval magasabb (évente 234 kWh négyzetméterenként), mint az EU más tagállamaiban mért érték, és jelenleg a sor hátsó részében található, és csak Románia „tud” rosszabb eredményt produkálni.

Ha Magyarországon az összes lakó- és középületet utólagosan felújítanák, illetve felszerelnék a szükséges technológiával, az országos szinten 122 Petajoule (PJ) értékű energiahatékonysági fejlesztésnek felelne meg. Ennyivel ki lehetne pipálni a kormány Brüsszelbe leadott klímatervébe írt, és 2030-ig vállalt energiamegtakarítási cél több mint egyharmadát, mivel a nemzeti energia- és klímaterv összes gazdasági ágazatra vonatkozó vállalása 2020-2030 viszonylatában 331 PJ.