Október végén már szinte minden háztartásban elindították a fűtést. A Katasztrófavédelem talapasztalatai azt mutatják, hogy a fűtési időszakban megemelkedik a lakástüzek száma: naponta átlagosan tizenhat alkalommal riasztják lakástűz miatt a tűzoltókat, de a hidegebb napokon akár kétszerennyi esetnél is be kell avatkozniuk.

A lakástüzek többsége emberi mulasztásra, illetve az eszközök karbantartásának elmulasztására vezethetőek vissza. Azaz mi magunk nagyon sokat tehetünk a  biztonságunkért, elsősorban azzal, ha évente felülvizsgáltatjuk a fűtőeszközeinket. Ezek hőtermelő, jellemzően lánggal működő berendezések, meghibásodásuk lakástűzhöz vagy szén-monoxid-mérgezéshez vezethet.

A kémény vizsgálatát se hanyagoljuk el: gázzal működő fűtési rendszer esetén kétévente, fával vagy más szilárd tüzelővel működő berendezések esetén évente egyszer érdemes kihívni a kéményseprőt. A társasházakhoz automatikusan mennek a kéményseprők, a családi házakban élőknek azonban időpontot kell egyeztetniük az ingyenes ellenőrzésre. Telefonon a 1818-as számot kell hívni, a telefonos menüben pedig az 1-es, 9-es majd 1-es gombot kell megnyomni. Neten a https://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ oldalon, az online ügyintézés, időpontfoglalás linken lehet időpontot foglalni.

A Katasztrófavédelem a füstérzékelők fontosságára is felhívja a figyelmet:  azokban a lakásokban, ahol működött ilyen berendezés, tűz esetén sem pusztítottak nagyobb mértékben a lángok, mivel azokat már a kilakaulásukkor meg lehetett fékezni. Így nem történt tragédia, és az anyagi kár nagysága is kisebb volt, mint ott, ahol nem volt ilyen készülék.

A lakástüzek áldozatai leggyakrabban egyedül élő idős emberek, ezért otthonukba érdemes olyan füstérzékelőt telepíteni, ami nemcsak hangosan sípol füst esetén, hanem a rokonok okostelefonjára is jelzést küld.

Növelik a lakástüzek kockázatát a felhalmozott holmik és egyéb lomok is, amelyek nemcsak tűzveszélyesek, hanem a menekülést is nehezítik, és akadályozzák a tűzoltók munkáját. Az éghető anyagok tárolására kiváltképp figyeljünk. A tűzifát ne a kazánházban, illetve ne abban a helyiségben tároljuk, ahol a kályha, kandalló, kazán található. Csak annyi tűzifát érdemes ott tartani, amennyi néhány órára elegendő. Ezt a mennyiséget is a fűtőeszköztől biztonságos távolságra helyezzük el.

A tüzelőberendezés elé tegyünk szikrafogót, fém parázsfelfogó tálcát, így egy esetlegesen kipattanó szikra sem okoz tüzet. A hamut fém edénybe helyezzük, és csak teljesen kihűlt állapotban dobjuk ki.

Érdemes a tüzelőanyag megválasztásánál is körültekintően eljárni. Ne fűtsünk hulladékkal, nedves, festett, lakkozott, kezelt fával. Ha nedves fával gyújtunk be, a tűz alacsonyabb hőfokon ég, több korom, kátrány és vízgőz szabadul fel, ami aztán lerakódik a kéményben, leszűkíti annak belső átmérőjét és gátolja a füstgáz távozását.

A kémény belső falára lerakódott korom- és kátrányréteg pedig előbb-utóbb meggyullad. Évente átlagosan 800 kéménytűz keletkezik az országban ilyen problémák miatt.

A nyílt lánggal működő tüzelőberendezések környezetébe célszerű szén-monoxid-érzékelőt is telepíteni. Fontos, hogy az érzékelőt a megfelelő helyre szereljük  fel. Ez nem füstérzékelő, tehát a mennyezeten nincs jó helyen:  mivel a szén-monoxid a levegőnél valamivel könnyebb, ezért keveredik vele, és a lakótérben jellemzően fejmagasságában van jelen.

A nyári szezon végeztével gondoljunk a klímánkra is. Aki nem használja fűtésre, az az azért, aki pedig a meleget is klímával teremti elő, pont emiatt ne feledkezzen meg az őszi karbantartásról.

A nyári hűtés után a beltéri mellett a kültéri egység hőcserélőjének tisztítása is elengedhetetlen. Ennek elhanyagolása a készülék teljesítményének csökkenéséhez vagy akár túlmelegedéshez is vezethet – hívja fel a figyelmet közleményében a Gree műszaki szakértője.

A hűtő-fűtő klímák esetében a karbantartási ciklus folyamatos. Ezeknél a berendezéseknél minden szezonváltáskor, de a használat intenzitásától függően akár sűrűbben is szükség lehet az alapos tisztításra, amit szakszervizzel végeztessünk el.