A Szikra Tehetséggondozó Egyesület adott otthont annak a különleges projektnapnak, amely a „Nagyban Facilitálunk” című Erasmus+ program első állomása volt. A kezdeményezés célja, hogy a fiatalok saját korosztályuknak mutassák meg, miként látják a társadalmi kérdéseket, és hogyan tudnak közösségként tenni a változásért.

A programot az Alapítványi és Magániskolák és -óvodák Egyesülete valósítja meg több partnerrel együtt. Az Egyesület jelenleg két ifjúsági projektet is futtat: a „Helyi Suhancok Sikerei” és a „Nagyban Facilitálunk” programokat. Míg az előbbi felnőtt facilitátorokat képez, akik helyi ifjúsági közösségek munkáját segítik, addig az utóbbi már magukra a fiatalokra épít, így ők válnak a kortársaik segítőivé.

Dobos Orsolya, az egyesület társelnöke és a projekt egyik szakmai vezetője a helyszínen elmondta, hogy a „Nagyban Facilitálunk” projektben a fiatalokat képezték ki facilitátorokká. Ők azok, akik a saját közösségükben kezdeményeznek beszélgetéseket, workshopokat, és saját szemszögükből dolgozzák fel a fontos társadalmi témákat. A Szikra Tehetséggondozó Egyesület érdi székhelyén tartott esemény az első ilyen alkalom, ahol már a fiatalok vezetik a programokat – tette hozzá.

A projektsorozat négy témát ölel fel: inklúzió, demokrácia, mesterséges intelligencia és környezetvédelem. Az első, inklúzióval foglalkozó eseménynek nem véletlen, hogy a Szikra adott otthont, hiszen a helyi szervezet évek óta segíti az autizmussal és tanulási nehézségekkel élő gyermekek fejlesztését.

Az inklúzió mindenfajta befogadást jelent: nemcsak az autizmussal élő vagy ADHD-s fiatalok támogatását, hanem a kulturális sokszínűség és a különbözőségek elfogadását is.

A nap során a fiatalok nemcsak egymással, hanem döntéshozókkal és szakemberekkel is találkozhattak, akik az inklúzióval érintett területen dolgoznak. A résztvevő gyerekek között voltak, akik kifejezetten olyan iskolákból jöttek, amelyek integráló intézmények, de a fiatalok között voltak olyanok is, akik a terveik szerint majd ilyenben intézményben dolgoznának a jövőben. 

A délelőtt egyik vendége Bősz Anett volt, aki a Társadalmi Kapcsolatok Osztályát vezeti Törökbálinton, de korábban Budapest főpolgármester-helyettese is volt. A párbeszéd során sok érdekességet megtudhattak a gyerekek a döntéshozói felelősségről és a társadalmi érzékenységről.

„Akár ellenzéki, akár kormányzati szerepben van az ember, lehet és kell is tenni az érzékeny társadalmi csoportokért”

– mondta Bősz Anett, aki hozzátette: az is nagy segítség, ha odaállunk civil szervezetek és alapítványok ügyei mellé, akár anyagi, akár szakmai támogatással.

Pozitív példaként említette a Fővárosi Önkormányzat egyik korábbi kezdeményezését, amelynek köszönhetően létrejöhetett a Felnőtt Autista Központ. Mindez társadalmi, kulturális és térpszichológiai értelemben is olyan színvonalú, ami Nyugat-Európában is megállná a helyét – jegyezte meg.

„A döntéshozóknak nagy felelőssége van abban, hogyan beszélnek az érintettekről és az érintettekhez. Fontos, hogy a többségi társadalmat ne valamiféle homogén egységként kezeljük, hiszen ha megnézzük, hányan tartoznak ma Magyarországon hátrányos helyzetű csoportokba, ők bizony többségben vannak. Ez még nagyobb felelősséget ró a mindenkori döntéshozókra”

– hangsúlyozta Bősz Anett.

A fiatalok következő beszélgetőpartnere Csőzik László, Érd polgármestere volt, aki saját tapasztalatai mentén beszélt arról, mit jelent számára az inklúzió a gyakorlatban. A befogadás mindenütt előkerül: a városvezetésben, a hivatali ügyintézésben, vagy akár akkor, amikor egy panaszos lakos fordul hozzám segítségért – hívta fel a fiatalok figyelmét a város vezetője.

A döntéshozói szerepkörrel kapcsolatban kiemelte, hogy sokszor nem az számít, hogy azonnal meg tudjuk-e oldani a problémát, hanem hogy az emberek érzik-e, valóban figyelünk rájuk. Egy szemléletes példával is illusztrálta a döntéshozatal nehézségeit: sokan azt hiszik, hogy egy zebra felfestése egyszerű feladat: néhány csík az úttesten. De a valóságban hosszú tervezési, engedélyeztetési és közbeszerzési folyamat előzi meg, és akár másfél évbe is beletelhet, mire elkészül.

„Az inklúzió néha azt is jelenti, hogy megértetjük az emberekkel: a korlátok nem rossz szándékból, hanem a rendszer bonyolultságából fakadnak”

– hangsúlyozta a polgármester.

A projekt érdi állomásán olyan fiatalok vettek részt, akik középiskolás kortól egészen húszéves korig képviselték korosztályukat, és saját maguk dolgozták ki az inklúziós játékokat, gyakorlatokat. A program további állomásai novemberben, decemberben és januárban várják majd a résztvevőket – sorrendben a demokrácia, a mesterséges intelligencia és a környezetvédelem-klímaaktivitás témájában.

A projekt 2026 nyarán a Művészetek Völgyében zárul, ahol az összes résztvevő fiatal közösen mutatja be az év során feldolgozott témákat.