Két időpontot hirdettek meg: az első szemétszedésre október 11-én került sor a Fundoklia-völgyben, ahol két konténernyi illegális hulladékot szedtek össze a résztvevők. Október 19-én vasárnap már a LevenDuna túraútvonal északi szakaszán folytatták az akciót, ami nem mellesleg szintén az Érd MJV önkormányzati civil pályázati támogatási keretből, az Érdi Polgárőrség és az érdi Green Guerillas társszervezésében valósult meg.

Bitskey Kata, az ÉrdKöVE Egyesület elnöke elmondta, a vasárnapi akción közel húsz önkéntes vett részt, és ismét két konténer telt meg hulladékkal. Többen a környéken kutyát sétáltatók közül is csatlakoztak, az erdőszéli óvoda nebulói pedig korábbi gyűjtésük zsákjaival járultak hozzá az akcióhoz.

A terület állapota továbbra is elkeserítő, a szemét részben régi, részben friss, főleg égetett kábelekből és hasonló hulladékból állt. A konténereket az ETH-tól rendelték, az akció sikeresnek bizonyult, ezért az Egyesület további konténeres gyűjtéseket tervez, amennyiben sikerül megszerezni a szükséges forrást.

Az illegális hulladéklerakás évek óta az egyik legnagyobb környezeti probléma Magyarországon, ahogy a fenti események is jól példázzák, természetesen Érden sem kell messzire mennünk egy kis feketén leszórt szemétért. Elég egy erdei sétát tenni, kimenni egy külterületi földútra vagy megállni egy félreeső parkolóban, és máris ott virítanak a lerakott gumiabroncsok, építési törmelékek, régi bútorok vagy háztartási hulladékok. A jelenség nemcsak rontja a környezet állapotát és a városképet, hanem veszélyezteti az élővilágot, a talajvizet és végső soron a lakosság egészségét is. A kérdés adja magát: miért fordul elő ilyen gyakran, és mit lehet tenni ellene?

A háttérben többféle ok húzódik meg, amelyek egymást erősítik. Az egyik legfőbb tényező az anyagi érdek. A hivatalos hulladékszállítás és -lerakás a leggyakrabban pénzbe kerül, nem is kevésbe, amit egyesek szeretnének megspórolni. Különösen igaz ez a cégekre, ahol az építési vagy ipari hulladék szabályos kezelése jelentős költséget jelenthet.

A másik ok a kényelmi szempont: sokkal egyszerűbb és gyorsabb megszabadulni a szemetestől az erdő szélén, mint elfuvarozni a kijelölt hulladékudvarba. Ehhez társul, hogy sokan nem is tudják, hova vihetnék a feleslegessé vált tárgyakat, például az építési törmeléket vagy az elnyűtt gumiabroncsot.

Szintén gondot okoz az elégtelen infrastruktúra. Kisebb településeken kevés a hulladékudvar, vagy túl bonyolult a leadási rendszer, esetleg a nyitvatartás nem igazodik a lakosság igényeihez.

Nem szabad megfeledkezni a tudatosság hiányáról sem. Sokan úgy gondolják, hogy „ha más is kidobja, én is megtehetem”, vagy egyszerűen nem érzik felelősségüknek a környezet védelmét. Végül ott van az ellenőrzés gyengesége: az illegális lerakás gyakran következmények nélkül marad, hiszen kevés a kamera, ritka a közterületi felügyelet, és a bírságok behajtása is nehézkes.

Mit lehet tenni a helyzet javítására?

A lakosság számára egyszerűbbé kell tenni a legális hulladékkezelést. Ehhez több hulladékudvarra, mobil gyűjtőpontra és gyakoribb lomtalanításra van szükség. Fontos, hogy az építési törmelék, a zöldhulladék és a veszélyes anyagok (például festékmaradék, elektronikai eszközök) külön gyűjtése is megoldott legyen. Egy házhoz menő lomtalanítási rendszer sokaknak megkönnyítené a szabályos eljárást.

A szabályos lerakás költsége legyen mindig alacsonyabb, mint az illegális út kockázata. Ez jelenthet olcsóbb hivatalos lerakási díjakat, ugyanakkor elrettentőbb bírságokat is. A visszaváltási rendszer bővítése – például elektronikai cikkekre, akkumulátorokra, abroncsokra – szintén hozzájárulna ahhoz, hogy kevesebb hulladék végezze az erdő szélén.

A veszélyeztetett helyekre telepített kamerák, a közterület-felügyelet aktívabb jelenléte és a polgárőrség bevonása segíthet a tettenérésben. Fontos, hogy a kiszabott bírságok valóban behajthatók legyenek, különben elvesztik elrettentő erejüket.

Az iskolai környezeti nevelés hosszú távon alapvető, de rövid távon is sokat segíthetnek a lakossági tájékoztató kampányok. Egy egyszerű, közérthető útmutató arról, hogy „Hova vidd a szemetet?”, nagyban megkönnyítené a helyiek dolgát. A közösségi takarító akciók nemcsak a környezetet tisztítják meg, hanem erősítik az összetartozás és felelősségérzet érzését is.

Érdemes lenne bevezetni olyan mobilalkalmazásokat vagy online felületeket, ahol bárki bejelentheti, ha illegális lerakót lát. A cégekkel való együttműködés szintén fontos: az építőanyag-kereskedések és barkácsáruházak biztosíthatnának visszagyűjtő pontokat, hogy a vásárlók könnyebben megszabadulhassanak a feleslegessé vált anyagoktól.