Ahogy arról már néhány napja beszámoltunk, dupla szúnyoggyérítés jön Érden, azonban idén először az idegmérget használó kémiai eljárást is alkalmazzák. Az elmúlt hónapok egyik fontos témája volt, hogy az önkormányzat, kiállva a környezetbarát megoldások mellett, a biológiai gyérítés mellett teszi le a voksát, így ha teheti, csak ezt veti be a vérszívók ellen.

Ez azt jelenti, hogy a közgyűlés egy júniusi elfogadott határozatában kinyilvánította, hogy a katasztrófavédelemmel és egyéb szervekkel, hatóságokkal együttműködve, a Deltametrin nevű idegméreg szúnyoggyérítésben való alkalmazását – leszámítva a járványügyi és közegészségügyi indokokat – legkésőbb 2027. január 1-jével megtiltja, tehát fokozatosan átáll a biológiai eljárás kizárólagos alkalmazására.

Ehhez tartotta is magát az önkormányzat, amit a számadatok is alátámasztanak: míg tavaly augusztus végéig összesen 11 kémiai gyérítést végeztek a város területén, úgy eddig  idén ez a szám nulla, vagyis az elmúlt hónapokban az önkormányzat megrendelésére csak biológiai eljárást végeztek Érden.

Ettől függetlenül a Katasztrófavédelem központilag elrendelheti a kémiai gyérítést, de erről az önkormányzat lemondhat, ahogy ez júniusban meg is történt, méghozzá egy lakossági szavazást követően.

Akkor Csőzik László polgármester a közel harmincezer tagot számláló Érden Láttam Hallottam(cenzúra mentes) csoportban indított szavazást a témában, amely során a válaszadók 52 %-a arra voksolt, hogy a város mondja le a soron következő központi kémiai gyérítést, tehát az érdiek nem kértek az idegméregből.

Most azonban a helyzet úgy kívánja, hogy augusztus 21-én elkerülhetetlen a kémiai szúnyoggyérítés, tehát ezt idén először alkalmazza az önkormányzat.

A döntés hátterében az idei szúnyoginvázió áll, amely különösen a Dunához közeli területeken és a magasabban fekvő városrészekben – Parkvárosban vagy Érdligeten – vált kritikussá.

Milyen a szúnyoghelyzet Érden?

Az önkormányzattól megtudtuk, hogy a szúnyoggyérítés folyamata két cég együttműködésével zajlik: az egyik a szúnyogpopulációk méretét és összetételét, például az invazív tigrisszúnyogok jelenlétét méri fel, majd az önkormányzat ennek alapján bízza meg a gyérítést végző vállalkozót.

A hétvégi felmérések szerint a Dunához közeli ártéri területekről előrenyomuló szúnyogok, valamint a korábbi esőzések és a nagy meleg hatására a mikrotenyészőhelyeken kikelt invazív fajok, különösen a tigrisszúnyogok, jelentősen megnövelték a csípésszámot.

Este 8 óra után egyes területeken 1 percnél tovább nem lehetett csípésszámlálást végezni, ami jól mutatja a helyzet súlyosságát.

Miért nem lehet most figyelmen kívül hagyni a kémiai gyérítést?

Fontos hangsúlyozni, hogy a biológiai és a kémiai gyérítés alapvetően különbözik, amit sokan félreértenek. A biológiai módszer kizárólag a szúnyoglárvák elpusztítására alkalmas, természetes vizekben alkalmazzák, más rovarokra nincs hatással.

Azonban a már kikelt szúnyogok, különösen a tigrisszúnyogok ellen hatástalan, mivel ezek nagy számban kelnek ki a mikrotenyészőhelyeken – például esővízgyűjtőkben vagy elhanyagolt udvarok vizes részein – , amelyek nehezen fedhetők le a biológiai eljárással.

Ilyenkor a kémiai gyérítés az egyetlen hatékony megoldás, enélkül a lakosság kénytelen elviselni a magas csípésszámot.

A helyzetet súlyosbítja az invazív fajok jelenléte, amit mindenképpen érdemes komolyan venni, egészségügyi szempontból is. Azt tudni kell, hogy Magyarországon három betelepült faj él – az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog –, ezek közül is a legnagyobb kockázatot a tigrisszúnyog jelenti, mivel képes egyes vírusokat emberről emberre terjeszteni.

Miért veszélyes a tigrisszúnyog?

Ezek a rovarok, ha módjuk van rá, hajlamosak többször is megcsípni ugyanazt az emberi gazdatestet, agresszívebb fajta, csípése is látványosabb. Azt fontos megjegyezni, hogy önmagában a tigrisszúnyog nem veszélyes, viszont ha olyan embert csíp meg, aki hordoz magában valamilyen trópusi vírust, akkor a betegséget átviheti a következő emberre.

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy ha valaki egy egzotikus országba utazott és onnan a szervezetében valamilyen terjeszthető betegséggel tér vissza, akkor könnyen lehet, hogy egy hazai tigrisszúnyog, megcsípve a gazdatestet, továbbadhatja a betegséget egy másik embernek.

Magyarországon amúgy 2020 környékén azonosították először a tigrisszúnyogot, azóta pedig minden évben szembesül vele a szakma, hogy a gyérítésük is nehezebb, mint őshonos társaiknak.

A szakemberek szerint a lárvák fejlődéséhez bármilyen nyitott, vizet tartalmazó edény elegendő, akár kevesebb mint 30 ml víz is, de folyóvízben is képes szaporodni. A főként az állandó pangó vizeket célzó biológiai gyérítés az invazív fajokkal szemben sajnos kevésbé hatásos.

Mit tehet a lakosság? 

A szúnyogpopuláció összetétele egyre inkább előtérbe helyezi a lakosság szerepét a védekezésben. Sajnos már nem elegendő, ha a Katasztrófavédelem vagy az önkormányzat által megrendelt biológiai gyérítésekre hagyatkozunk, hiszen ezek hatása csak úgy maximalizálható, ha megvan a lakossági együttműködés is.

Érdemes időt szánni arra, hogy folyamatosan ürítjük a pangó vizeket rejtő kerti eszközeinket, rendszeresen vizet cserélünk a madáritatóban, kerti tavunkat pedig olyan élőlényekkel népesítjük be, amelyeknek a szúnyoglárvák kiváló eledelt jelentenek. Fontos a kerti víztárolókat letakarni, hiszen ez is segít abban, hogy kevesebb szúnyoggal kelljen megküzdenünk. Ha csak ennyit teszünk, szúnyogok százainak, ezreinek kikelését akadályozzuk meg.

Az előttünk álló kémiai gyérítés kapcsán pedig fontos kiemelni, hogy az önkormányzat a 2027-es átállás társadalmi egyeztetése során jelezte, hogy kivételes esetekben szükség lehet kémiai gyérítésre, ha a szúnyoghelyzet tarthatatlanná válik. Az elmúlt hetekben naponta átlagosan tíz lakossági panasz érkezett az önkormányzathoz a szúnyoginvázió miatt, ami alátámasztja a felmérések eredményeit és a lakosság sürgető igényét.

Bár Érd elkötelezett a környezetbarát megoldások mellett, a jelenlegi helyzetben sajnos a kémiai gyérítés elengedhetetlen a lakosság komfortjának biztosításához.

Mire figyeljen a lakosság a kémiai kezelés során?

Augusztus 21-én a napnyugta utáni órákban kell készülni a kémiai kezelésre, amely során a Deltasect Plus 1,2 ULV szúnyogirtó szert, vagy a Deltasect Plus 20 ULV szúnyogirtó koncentrátumot fogják használni. Ha a munkát az időjárás miatt mégsem tudják aznap elvégezni, akkor augusztus 22-én vagy 23-én ismét megpróbálják.

Emberre, meleg vérű állatokra az említett szer nem ártalmas, ugyanakkor érdemes a gyermekjátékokat, kerti eszközöket, száradó ruhákat összegyűjteni, letakarni abban az időben, amikor a szúnyogirtást végzik.

Javasolják továbbá, hogy a kezelés idejére és az azt követő egy órán át tartsuk zárva az ajtókat, ablakokat, és kapcsoljuk ki a külső levegőt bejuttató mesterséges szellőztető berendezéseket.

A kezelt területen termő zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztás vagy feldolgozás előtt érdemes megmosni.

Végül pedig az alábbi ábrán mutatjuk, hogy a lakosságnak mire érdemes figyelni a szúnyogok elleni védekezés során: