Az 1950-ben született Urbán László a Debreceni Egyetem magyar-latin tanári szakának elvégzése után, 1974-ben költözött Érdre. Még abban az esztendőben az érdi művelődési ház – a mai Szepes Gyula Művelődési Központ – igazgatójának választották, amit aztán közel tíz éven át, 1982-ig vezetett.

Ugyanakkor neve nem csupán népművelőként és kultúraszervezőként, hanem irodalomtörténészként is ismertté vált mind Érden, mind azon kívül.

„Hozzávetőleg 250 publikációm látott napvilágot többek között az Alföldben, Galaktikában, Múzsákban, Magyar Tudományban, Quarber Merkurban (Bécs), Népművelésben, Magyarországban, Új Írásban, Ezredvégben, Tekintetben, Dunatájban, Palócföldben, Evangelikusok Lapjában, Holmiban, Hídban, Magyar Nemzetben és napilapokban.

Irodalmi sorozatom futott a Magyar Hírlapban (18 Karinthy-közlés), Új Magyarországban (Magyar Atlantisz, 24 rész), a Nagyításban (13 rész), Petőfi Rádióban (Irodalmi gyöngyhalászat 12 rész), Érdi Ujságban (helytörténeti sorozat 51 rész). Köteteimről eddig 170 recenzió és kritika jelent meg.

Segítettem a Reviczky Gyula, Fekete István, Márai Sándor, Bársony István, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Benedek Elek, Mészöly Miklós, Cholnoky László kiadások gondozóinak a bibliográfiai háttér gazdagításában“

– így írt magáról az érdi irodalmi élet fontos személyiségeit bemutató Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság honlapján.

Életművének az érdiek számára legizgalmasabb darabja talán mégis az a négy részt megélt kötetsorozat, amely sajátos nézőpontból mutatja be településünket. Az Érdi Sajtótükör azoknak a különféle hazai újságokban megjelent cikkeknek, beszámolóknak, tudósításoknak a gyűjteménye, amelyek Érddel foglalkoznak.

Az Érdi Sajtótükör első epizódja 2010-ben jelent meg, és az 1894 és 1973 közötti időszakot dolgozta fel. A 2012-es második könyv az 1950 és 1961 közötti korszak érdi vonatkozású sajtómegjelenéseit rendezte kötetbe. Majd az 1974 és 1980 közötti periódus következett, míg az utolsó, 2023-ban kiadott műből kiderül, hogy miket írtak a lapok az akkor már várossá minősített Érdről 1981 és 82 között.

Ahogy azt az utolsó kötet megjelenésekor írtuk, annak ellenére, hogy megromlott egészségi állapota miatt Urbán László nem tudott jelen lenni a bemutatón, már akkor szóba került, hogy zajlik a sorozat folytatása és egyben lezárása is, amit Bíró Erzsébet, az elhunyt irodalmár kollégája végez majd. A leendő könyv az 1983-tól a rendszerváltásig tartó időszak érdi híreit szeretné összefoglalni.

Urbán Lászlónak az Érd közművelődéséért, kultúrájáért végzett tevékenységét a 2010-ben átadott Csuka Zoltán Díjjal ismerte el a város.