Az intézmény az eltelt években a hazai jégkorongélet egyik kedvelt és fontos helyszínévé vált. Otthont ad a Kárpáti Farkasok jégkorongklubnak, ami több mint 350 sportolónak biztosít rendszeres edzési és versenyzési lehetőséget.
A klub utánpótláscsapatai eredményesen szerepelnek hazai és nemzetközi színtéren egyaránt, együttműködnek a helyi iskolákkal, a közönségkorcsolyázás pedig nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek kedvelt programja is.
A gond nem is a sportegyesület eredményeivel van, hanem a Jégcsarnok alatti telek használatával.
A szálak még az előző, Fidesz–KDNP-s, T. Mészáros András nevével fémjelzett városvezetés idejére nyúlnak vissza.
Az történt, hogy 2017-ben a közgyűlés az Érd Aréna melletti, városi tulajdonú területet 867 millió forint értéken, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az Érdi Sport Kft. tulajdonába adta.
Az Érdi Sport Kft. ezen a telken helyet biztosított a Kárpáti (akkor még Hargitai) Farkasoknak, hogy Tao-forrásokat igénybe véve felépíthesse ide a Jégcsarnokot.
Az akkori előterjesztés úgy szólt, hogy az egyesület csak az épület tulajdonjogát szerzi meg, a telek az Érdi Sport Kft. tulajdonában marad, a Kft. pedig biztosítja a Kárpáti Farkasoknak a földhasználatot, amíg a Jégcsarnok a telken áll.
A Kárpáti Farkasok a megállapodás szerint nem fizetett volna földhasználati díjat, hanem hétköznap délelőttönként egy-egy óra pályahasználatot, igény szerint korcsolyaoktatót, valamint reklámozási lehetőséget nyújtott volna az Érdi Sport Kft-nek, amely évi két alkalommal megkapta volna a Jégcsarnokot egy-egy rendezvény erejéig. Az érdi lakosokra is gondoltak, ők 15 százalék kedvezményt kaptak volna a mindenkori belépődíjból.
Ez az együttműködés a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított 15 évre szólt volna. Bár a Jégcsarnok használatba vételi engedélye 2019. január közepén véglegessé vált, az Érdi Sport Kft. mégsem kötött az egyesülettel földhasználati jogot alapító megállapodást.
Így aztán az egyesület földhasználati jogát nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, ami miatt a Jégcsarnok egyesületi tulajdonjoga sem jött létre.
Az egyesület 2022-ben felszólította az önkormányzatot, hogy kössék meg a megállapodást, csakhogy a városvezetés szerint a 2017-es megállapodás több szempontból is aggályos: elmaradt a versenyeztetés, a fölhasználati jog ellenértéke pedig nem pontos értékbecslésen, csak a felek mérlegelésén alapult.
A helyzetet viszont rendezni kell, már csak azért is, mert az egyesület szeretné bővíteni a jégcsarnokot.
A polgármester ezért június 4-én három döntési lehetőséget terjesztett a közgyűlés elé: A) az épület fennállásáig ellenérték nélkül biztosítják a földhasználatot, B) új szerződést kötnek, és a földhasználat tényleges ellenértékét egyösszegben vagy időszakonként fizeti meg az egyesület, C) polgári peres útra terelik az ügyet, az alapszerződés semmisségének és a jogkövetkezmények megállapítása céljából.
Csőzik László a testület ülésén elmondta, hogy tárgyalt az egyesület vezetőségével, és mindvégig a megegyezésre törekedett. Hangsúlyozta: szeretné, ha olyan döntés születne, ami nem lehetetleníti el a helyi sportéletet, hiszen a jégkorongozók komoly eredményeket hoznak, és sok gyereknek, felnőttnek örömöt szereznek, és hozzájárulnak az egészséges életmód kialakításához.
Vonas-Dankó Kinga, a Kárpáti Farkasok ügyvezetője a közgyűlésen bemutatta az egyesületet, illetve eredményeit.
Elmondta, hogy a délelőtti órák nyitva állnak az iskolák és az intézmények számára, akik élnek is a lehetőséggel. Biztosítják számukra a jéghasználatot, az oktatást, nekik pedig csak a buszköltséget kell kifizetniük. Ezen kívül karácsonyi ünnepséget, közönségkorcsolyázást, és egyéb rendezvényeket is szerveznek, hogy a lakosság is használhassa az érdi jeget.
Az ügyvezető elmondta azt is, hogy a meglévő csarnokot kinőtték, szeretnének még egyet építeni. Nyáron, amikor nincs hokiszezon, csak az egyiket üzemeltetnék, és abban az időszakban az önkormányzat ezt a csarnokot bármilyen tevékenységre használhatná.
A Szövetség Érdért képviselőcsoport tagjai felszólalásaikban egyetértettek abban, hogy az A) verziót, azaz a földhasználati jog ingyenes biztosítását semmi nem indokolja. Minden felszólaló hangsúlyozta, hogy a sporteredményeket elismerik, a sportcélokat támogatják, de most nemzeti vagyon kérdésében kell dönteniük.
Szűcs Gábor alpolgármester elmondta: még 2017-ben jelezte, hogy nem járható út az, ha az önkormányzattól áttesznek egy földterületet egy önkormányzati céghez, aztán versenyeztetés nélkül odaadják egy magán-érdekcsoportnak.
„A gondolatát is visszataszítónak tartom, hogy Érd közgyűlésében bárkinek is azt kell éreznie, hogy 350 itt sportoló gyerekkel próbálják zsarolni. Ez nagyon nem helyes. Ez ugyanis nem sportkérdés, nem egyesületi kérdés elsősorban, hanem egyszerű vagyonkérdés, amit a kezdeteknél elszúrtak” – hangsúlyozta Szűcs Gábor, hozzátéve: az egyesület 2017-től a mai napig ingyenesen használja a csarnok alatti területet.
Gyekiczki Márton képviselő a kelleténél egy kicsit hevesebben adott hangot véleményének. Mint valamennyi képviselőtársa, ő is erősen hiányolta az ülésről Balázs Attilát, a Kárpáti Farkasok elnökét, aki neves vállakozó, Tiborcz István egykori üzlettársa, a Bayer Construct tulajdonosa.
Míg cégcsoportjának nyeresége 2024-ben a 20 milliárd forintot is meghaladta, Érdnek arra sincs pénze, hogy sütit vegyen pedagógusnapra – hangsúlyozta Gyekiczki, aki utalt arra a minapi sajtóhírre, miszerint Balázs Attila megvette a második magánrepülőgépét is.
„Ha repülőgéppel szeretne játszadozni, tessék, hoztam neki egyet, de az érdi embereket ne lopja meg. És üzenem az összes többi NER-es vállalkozónak, hogy takarodjanak Érdről” – jelentette ki Gyekiczki.
A polgármester a felszólalást követően önmérsékletet kért a képviselőktől.
Elmondta azt is, hogy a döntésükön nagyon sok múlik, mert ha nem adják ki a Kárpáti Farkasoknak a szükséges jognyilatkozatokat, akkor az egyesület olyan helyzetbe kerül, hogy vissza kell fizetnie nemcsak az idei, hanem talán még a múlt évi támogatásokat, illetve a Jégcsarnok megépítéséhez kapott Tao-s forrást is, és ha a már említett elnök, illetve a mögötte lévő cégcsoport ki nem pótolja az összeget, az egyesület működése ellehetetlenülhet.
Az egyórás vitát követően a képviselők a B) javaslatot szavazták meg. Eszerint új szerződést kötnek, és az egyesület megfizeti a földhasználat tényleges ellenértékét.
Csőzik László hangsúlyozta, hogy a földhasználati jog ellenértéke, ha évenkénti bontásban kell kifizetnie az egyesületnek, bagatell összeg, főleg, ha százéves konstrukcióval számolnak.
A városvezető szerint az lenne a tisztességes, ha a Kárpáti Farkasok a teljes terminusra és az eltelt évekre is fizetne, ha ennél a megoldásnál maradnak, és nem veszik meg a telket. Az előterjesztésbe mindenesetre belevették azt is, hogy a város hajlandó eladni is a területet.
„Próbáljunk meg a lehető legjobban kijönni ebből a történetből úgy, hogy reparáljuk, amennyire lehet, a jogsértő helyzetet, elősegítve, hogy a Kárpáti Farkasok eredményesen tovább tudjanak működni” – tette hozzá Csőzik László.
