Nem engedjük el a vízóraügyet, folytatjuk a vizsgálatokat, megyünk tovább – így összegzett Csőzik László polgármester a csütörtöki, maratoni közgyűlés után.

A testületi ülésen az ÉTV vezetősége tájékoztatta a képviselőket és a városvezetést a vízórabotrány kapcsán lefolytatott vizsgálatról. Megszólalt az a független szakértő is, akit az önkormányzat kért fel, és ismertette saját vizsgálati anyagát. Erről korábban itt írtunk részletesebben.

Mindkét oldalról elhangzott: a régi, török Baylan órák mértek rosszul (méghozzá kevesebbet, a fogyasztó javára) ugyanis elpiszkolódtak, elöregedtek a 7-8 éves használat során, az új B.Meters órák pedig pontosak.

Csőzik László polgármester a beszámolókat követően elmondta: bár a két anyag pontos és kimerítő, a lakosok joggal érezhetik úgy, hogy itt valami még sincs rendben, így tovább kell folytatni a vizsgálatokat, akár más vágányokon is.

Megismételte ajánlatát: ha bárkinek van olyan szakmai megközelítése, ötlete, ami megdönti a fenti vizsgálati eredményeket, az egymillió forintos „nyomravezetői díjban” részesül. Hangsúlyozta: ez a díj annak jár, aki rendszerszinten meg tudja dönteni azt az állítást, miszerint a megnövekedett fogyasztást az okozza, hogy a régi órák lefelé csalnak, az újak pedig tűpontosak.

Mint mondta, jó pár megkeresés érkezett már a városházára, és mindenkit, aki valamilyen ötlettel, megoldási javaslattal jelentkezett, vissza fognak hívni.

A polgármester az érdi vízművek vezetőjétől megkérdezte azt is: ha ezek a török órák négy-öt év alatt kiszolgálták az idejüket, miért nem vette észre az ÉTV, hogy az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik évben kevesebbet kezdtek mérni a tényleges fogyasztásnál?

Hiszen ha a vizsgálat megállapításai helytállóak, akkor az alulmérő órák miatt a cégnek 25-30-35 százalékos bevételkiesése keletkezhetett a térségben.

Lanku Ildikó, az ÉTV ügyvezetője elmondta: a Baylan mérőket 2019 óta cserélik B.Metersre,  az előző években elenyésző számban kérték csak a pontossági vizsgálatot.

Szerinte azért csak a 2024 év végi cseréknél bukott ki a probléma, mert az újabb egy évvel idősebb Baylan órák tovább lassultak, még pontatlanabbak lettek.

Ami pedig a bevételkiesést illeti, 2020 és 2024 között 20,58 és 22 százalék közötti volt a vízveszteségük, azaz a lassulás mértékét nem lehetett számszerűsíteni.  Hangsúlyozta: az üzemeltetési veszteségre nagyon sok tényező hat – az időjárás, a hálózati vízelfolyás, a csőtörések…

Azt pedig nem lehet mérni, hogy egy-egy csőtörésnél hány köbméter víz folyik el.

A közgyűlésen a képviselők és a lakosok is feltehették kérdéseiket. Szót kért egy metrológus szakember, maga is érdi lakos. Elmondta, hogy cégénél számtalan ilyen vizsgálatot végeznek, és a többi között érdi órákat is mértek.

30 darab Baylant és 60 B.Meterst vizsgáltak meg, és ők is azt állapították meg, hogy a B-metersek pontosak, a Baylanok viszont körülbelül 30 százalékkal kevesebbet mérnek.

„Az ország minden területéről érkeznek hozzánk órák hatósági reklamációs vizsgálatra. Azt tapasztaltuk, hogy a névleges terhelésen, ahol szinte minden mérő meg szokott felelni, a Baylan mérők kivétel nélkül 30 százalék körüli eredményt hoztak” – jegyezte meg a szakember, hozzátéve: másfajta régi óráknál nem tapasztaltak ilyesmit.

Csőzik László kérte az ÉTV-t: vizsgálják meg, hogy a problémakört érintő körülmények (fogyasztás, számlázás, szezonális hatások) hogyan alakultak az elmúlt öt-tíz évben. Akár a régi vízórákat gyártó török céget is meg lehet keresni.

„Van sok olyan új irány, amerre még el lehet indulni” – összegezte a városvezető. 

Csőzik László közölte azt is: azt az álláspontot fogja képviselni az ÉTV következő taggyűlésén, hogy a vizsgálatok lezárultáig az  Érd és Térsége Víziközmű Kft.-ből senki ne vehessen ki osztalékot, és a menedzsment se vehessen fel prémiumot, fizetésemelést.

A lakosságot pedig arra kérte: ha vízóraproblémák miatt felkeresik az ÉTV ügyfélszolgálatát, az ott ülő munkatársakkal kulturált módon viselkedjenek.

Az ülésen ugyanis felszólalt az ÉTV igénykezelési és ellenőrzési csoportjának vezetője, aki elmondta: egyes reklamálók üvöltöztek a munkatársakkal, hozzávágták a plexifalhoz a telefonjukat, felrugdosták a székeket, és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal szidták az ott dolgozókat.

A csoportvezető elmondta azt is: sok fals bejelentés érkezett hozzájuk. Több panaszos ügyének vizsgálata során az derült ki, hogy nincs szó megemelkedett fogyasztásról.

A lakos hallotta, hogy vizsgálat indul, és úgy gondolta, ha bejelentést tesz, jár majd neki valamilyen jóváírás. Természetesen olyan reklamálók is érkeztek, akiknél ki tudták mutatni a fogyasztásnövekedést.

Gondok a vízellátásban

A közgyűlés nemcsak a vízóraüggyel kapcsolatos beszámolókat hallgatta meg, hanem az ÉTV víziközmű-fejlesztési koncepciójáról szóló ismertetőt is. Jónás József műszaki szolgáltatási igazgató mutatta be ábrák, kimutatások segítségével, hogyan oldható meg a vízellátás problémája.

Jónás József elmondta: Érd, Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút és Törökbálint víziközmű-rendszerei egymásra épülve működnek, és egymást oda-vissza kiszolgálják. 2021-22 aszályos nyarain azt tapasztalták, hogy a begyűrűző nagy társasházépítések miatt már nem tudják megfelelőképp kiszolgálni a fogyasztókat.

Elkészítettek egy víziközmű-koncepciótervet, azzal a céllal, hogy biztonsággal ki tudják szolgálni a fogyasztókat. A tervezet 2023-ban elkészült, a szükséges fejlesztéseket pedig 15 évre ütemezték.

A koncepciótervet korábban bemutatták a térség polgármestereinek is. Huszonhárom fejlesztési feladatot vázoltak, ezek összértéke közel 12 milliárd forint. Ebből 14 feladat Érdet is érinti, mintegy 7 milliárd forint becsült költséggel.

Jónás József hangsúlyozta: e 15 év alatt a jelenlegi vízfelhasználási igényhez képest összesen 50-90 százalékkal kellene emelni az összes betáplálható vízmennyiséget.

Ehhez fejleszteni kell a már meglévő vízbázist, és az is megoldás lehetne, ha több vizet kapnánk Csepelről, a Duna alatti vezetéken.

Mint elhangzott, jelenleg az ivóvíz közel 70 százaléka a csepeli vízbázisról érkezik.

Sajnos, egy vizsgálat kimutatta, hogy a jelenleginél több vizet a már meglévő csepeli vezetéken nem kaphatunk, pedig a fővárosban – ahonnan sokan kiköltöznek az agglomerációba – sokkal nagyobb szabad kapacitások vannak, és Budapest akár kétszerennyi vizet is képes lenne átadni, hogyha lenne min.

Hosszú távon tehát az ÉTV azt javasolja, hogy duplázzák meg a Duna alatti átvezetést. Erre tanulmánytervet is készítenek majd.

Ami a helyi tennivalókat illeti, megkezdték a tárolókapacitások növelését, illetve a tervezési folyamatot is. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: ha 50 százalékkal növekszik a térség vízellátása, a hálózati töltővezetékeket is bővíteni kell.

Jónás József képviselői kérdésre elmondta: az nem fordulhat elő, hogy a szolgáltatási területükre betelepedő új létesítmény „elszipkázza” a vizet a már meglévő lakossági fogyasztók elől, ugyanis minden ipari befektetőnek előzetesen egyeztetnie kell a közműszolgáltatókkal.

„Havonta megkeresik cégünket ipari és egyéb befektetők, és vízkapacitás-hiány miatt mindenkit el kell utasítanunk” – hangsúlyozta.