Mindannyian érezzük: ha szeretnénk öt, tíz, húsz év múlva is minőségi életet élni, nagyon nem mindegy, hogyan bánunk növényeinkkel és vizeinkkel. „Leuraljuk”, visszaszorítjuk, kiirtjuk a minket körülvevő természetet, vagy hagyjuk, hogy körülöleljen, árnyékot adjon a hőségben, enyhülést, nedvességet aszály idején? Hogyan lehet megállítani az a folyamatot, ami zöldfelületeink elvesztéséhez vezet? Többek közt erre keresik a választ az URBIO BAUHAUS programban, aminek több nemzetközi szereplő mellett Érd is tagja.
A projekt a városi biodiverzitás (azaz biológiai sokszínűség) növelését szolgálja, 2024-ben indult, és 2026 novemberének végén zárul majd. Érd bruttó 166 ezer eurós támogatást nyert el (ebből az uniós hozzájárulás mértéke 80, a nemzetié pedig 15 százalékos) a projekt keretében.
A program többi résztvevőjével együtt kidolgoznak egy ütemtervet, amelynek segítségével megállíthatják, sőt, visszafordíthatják a közép-európai városi és városkörnyéki területek biológiai sokféleségének csökkenését.
Érden a Klímaparkban tesztelik majd a kidolgozott megoldásokat. Ezeket az úgynevezett Biocentrum csomópontban fejlesztik ki, ami március 4-én alakult meg, az önkormányzat, valamint szakértő partnere, a BURST Nonporfit Kft., illetve a Pilisi Parkerdő Zrt., több helyi környezetvédő, város- és tájépítési szakember, botanikus, kertészmérnök, zöldaktivista részvételével.
A második, április 2-ai ülésen a város természeti környezetét leginkább befolyásoló problémákról tanácskoztak a szakemberek, műhelymunka keretében. No meg a célt, ami felé törekednek a program hónapjai alatt:
Érd váljon élhető, fenntartható zöld várossá, ahol az épített környezet harmonikusan illeszkedik az őt körülvevő természeti környezetbe. Hogy miként lehet ezt elérni? Innovatív zöld szabályozók alkalmazásával, a biológiailag aktív zöldfelületetek növelésével (legyen szó magánkertekről vagy közterületekről), illetve szemléletformálással – erről Harmat Ákos alpolgármester beszélt köszöntőjében.
A találkozón nem az előadásokra, hanem a műhelymunkára, egymás véleményének megismerésére helyezték a hangsúlyt. A több szakterületet képviselő résztvevők elmondták tapasztalataikat, ütköztették és összegezték véleményüket, és végezetül megfogalmazták azokat a valóban sarkalatos problémákat, kihívásokat, amelyek a fenntartható zöld várossá válást leginkább akadályozzák. Ezek pedig a következők:
- az illegális szemétlerakás,
- az alvóvárosi jelleg, illetve lakossági szemlélet,
- valamint a jó példák/mintaprojektek hiánya.
Ezek megoldása csak részben múlik anyagi forrásokon, a szemléletformálás is rendkívül fontos. Érkeztek remek ötletek, amelyek nem kerülnek pénzbe, de elindíthatják a változást. Ilyen például a nyitott kertek javaslat: érdi kiskerttulajdonosok nyithatnák ki kapuikat egymás, illetve az érdeklődők előtt, hogy megmutassák jó gyakorlataikat, megoldásaikat.
És milyen jó lenne, ha lenne a városban egy olyan esőkert, ahol mindenki megnézhetné, hogyan lehet hasznosítani a csapadékvizet (ahelyett, hogy elvezetjük).
„A három fő kihívást meghatároztuk. Ezek mentén kezdjük felvázolni a megvalósítási tervet” – mondta az ÉrdMostnak Jagodic-Spilák Eszter, az önkormányzat pályázati referense.
Hozzátette: a magán- és a közterületek zöldítése a program keretében kiemelt szerepet kap.
Érd ugyan kertvárosias kialakítású, de egyre több a beépített terület, ezzel arányosan kevesebb lett az erdő, a mező. Ráadásul az építkezések során sok fát, bokrot, cserjét kivágtak, az udvarok jelentős részét térkővel fedték, és az a pár tuja, valamint a gyep nem pótolja a változatos növényzetet és árnyékot sem ad.
Hogy a további indokolatlan fakivágásokat megakadályozzák, a város tervezi a fakataszter bevezetését, a szabályozás átalakítását, pontosítását, hiszen nagyon nem mindegy, hogyha kivágunk egy nagy, lombos fát, helyette hányat, milyet és hova ültetünk. Az URBIO BAUHAUS az új szabályozásnak remek hátteret adhat.
A városi közterületeken sem elegendő a zöldfelület. Gondoljunk csak a lebetonozott városközpontra, ami nyáron kiürül, mert akkora a forróság. Ezen a területen is előre szeretnének lépni.
Hogy mennyivel csökkent az elmúlt években, évtizedekben a zöldterületek aránya, arra nézve nincs pontos kimutatás, de az URBIO BAUHAUS keretében végeznek ilyen majd ilyen felmérést, hogy nyomon tudják követni a program kapcsán bekövetkező pozitív változásokat. „A város célja az, hogy hosszú távú eredményeket érjünk el, javítva az itt élők környezetét” – hangsúlyozta a szakember.
