A polgármester a városunkban január 29-én megrendezett Regionális Főépítészi és Településtervezői Fórumon szólalt fel.
Köszöntőjében kitért arra, hogy Érd népessége az elmúlt száz év alatt megsokszorozódott (kezdve az 1930-as évekbeli Károlyi-féle felparcellázástól a felturbózott társasházépítési hullámig, ami az elmúlt másfél-két évtizedet jellemezte). Ipar ugyanakkor nem érkezett Érdre, ahogy multicégek sem. Így, bár ma Érd Magyarország tizedik legnagyobb vidéki városa, csupán annyi bevétele van az önkormányzatnak, hogy az alapszintű működést épphogy tudja finanszírozni.
Ha ipar nem is jött ide, megjelentek azok a magánbefektetők, akik – csupán a saját zsebükkel és hasznukkal törődve – gombamódra húzták fel a városban a társasházakat, az egyszintes kádárkockák szomszédságában, minimális, vagy egyáltalán nem létező zöldfelülettel.
„Szembe kellett néznünk azzal a jelenséggel, hogy a város megtelt. A lakosság is igényelte, hogy lépjünk”
– emlékezett vissza a polgármester.
Hozzátette, hogy Érd volt talán az egyetlen olyan település, amelyik hirtelen egy univerzális, mindenre kiterjedő változtatási tilalmat rendelt el. Ezt később korlátozták a több lakóegységből álló épületekre illetve társasházakra.
Ez sokak tetszésével találkozott, mert Érdre már nemcsak Budapestről költöznek ki az emberek, hanem azok is itt keresnek lakást, akik vidékről a fővárosba költöznének, de az ottani ingatlanárakat nem tudják megfizetni.
A polgármester szerint miközben üdvözítő, hogy sok fiatal választja Érdet, a gyors népességnövekedés óriási kihívások elé állította az önkormányzatot. „Összefoglalva: a városnak pénze nincs, beáramlási szándék van, az építőipari boom lehet, hogy hamarosan újraindul, és közben mindenki – én is – a konzervatív kertvárosi lakókörnyezet felé vinné Érdet. Ilyen körülmények között készül az új településtervezet.”
„Nem tudjuk pontosan, hogy mi a jó kompromisszum. Nagyon sok a belső vita, érdekek feszülnek egymásnak. Jómagam a legkonzervatívabbak közé tartozom: korábban azt mondtam, hogy nagy telkeken, nagy udvarokon nagy házakat szeretnék, mert Érdnek ilyen a karaktere.
Idővel, ahogy egyre többet tudtam a témáról, már a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vettem: ezeknek az épületeknek jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma. Van tehát rációja az észszerűen szabályozott zömösödésnek is” – hangsúlyozta a polgármester.
Szeretnék, ha a jövőben az érdi társasházak nagyobb zöldfelülettel épülnének meg, és csakis a zömösödési pontokon – a mellékutcákban csak egy lakóegységes épületek épülhetnek.
Az új településtervet az év derekán szeretnék a közgyűlés elé terjeszteni. A társadalmi egyeztetés újabb körét indítják el addig, hogy minél többen elmondhassák véleményüket. Csőzik László az ÉrdMostnak úgy fogalmazott: még a legkisebbeket is megszólítják, egy rajzpályázat keretében.
„Érdekelne, mi az érdiek véleménye arról, hogy a sűrűsödési pontokon – vasút mellett, központban, alközpontokban – észszerű formában megengedjük a társasházak megépítését, de a mellékutcákban még ikerházakat sem szabad felhúzni.
Szeretném, ha elmondanák, szükségesnek tartják-e, hogy a belvárosi sűrű beépítésű területek és a kertvárosias lakókörnyezetek között legyenek átmeneti zónák. Így nem fordulhat elő az, hogy az utca egyik oldalán kertes házak, míg a másikon többemeletes társasházak állnak” – sorolta Csőzik László.
Aki szeretné véleményezni a településtervezetet, az önkormányzat honlapján megtalálja, észrevételeit pedig a polgármesternek, illetve a főépítésznek jelezheti, a polgarmester@erd.hu, illetve a foepitesz@erd.hu e-mail címeken. Természetesen az újrainduló lakossági fórumokon is lesz mód az észrevételezésre.
„Szeretnék, ha minél többen elmondanák a véleményüket, hiszen most van lehetőségük arra, hogy beleszóljanak a tervezetbe, az elfogadást követően már nem” – tette hozzá Csőzik László.
„El kell döntenünk, milyen várost akarunk: olyat, ami kitart a hibrid, ingázó, Budapest függvényeként létező kertvárosi karakter mellett, vagy olyat, ami megáll a saját lábán – mint Szentes, Szolnok például –, és önálló várossá válik. Egyik sem rossz irány, mindkettőnek van létjogosultsága, de választani kell. Tankönyvi, tökéletes megoldás nem létezik, ki kell vajúdni magunkból” – hangsúlyozta a polgármester.
Varga Melinda, Érd főépítésze szintén az új településterv megalkotásával járó problémákról beszélt a rendezvényen, hozzátéve: igyekeznek ezekre megoldást, illetve a lehető legjobb kompromisszumokat megtalálni. Ennek érdekében együtt dolgoznak egy nagyon jó csapattal, amelynek várostervezők, urbanisták a tagjai.
A Magyar Építész Kamara konferenciája természetesen nem csupán Érdről szólt. Az egész napos fórumot a főépítészi és településtervezői tevékenységet érintő jelentős jogszabályi változásokkal kapcsolatban rendezték, főépítészek, polgármesterek, alpolgármesterek és képviselők részvételével.
A rendezvényen meghallgathattuk az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkárának előadását a településtervezéssel kapcsolatos változások indokairól. Gombos Márk kiemelte, hogy 2009-től napjainkig majdnem 700 ezer hektár termőföld tűnt el Magyarországon, azaz a termőföldeket kivonták a művelés alól. Vetített képes előadásában szemléltette, hogy tűntek el a zöldterületek Magyarországon: évente 1100 hektár épült be, ami drasztikus változás.
A budapesti agglomerációra fókuszálva megállapították, hogy a főváros környéki területen mintegy hétezer hektár fejlesztési területet jelöltek ki, ami ugyan még nem beépített, de erre a célra szánták.
A számokból is jól látszik, hogy a művelés alatt lévő területek körülbelül tíz százaléka eltűnt az elmúlt tizenöt év alatt. Ezért átgondolták a jogszabályi környezetet, és megalkották a magyar építészetről szóló törvényt, ami ezekre a folyamatokra elvi szinten is reagál – hangsúlyozta Gombos Márk.
Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke a rendezvényen azokról a feladatokról számolt be, amelyeket a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény rótt a szervezetre.
A konferenciára érkeztek előadók többek közt az Országos Főépítészi Kollégiumtól, az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól és az Envirosense Hungary Kft-től, illetve a Terrán Kft-től.
A fórum vendége volt Nemcsák Károly színművész is, aki Szép Ernő Imádság című versét adta elő.
Ami a résztvevőket illeti, Rumi Imre, a MÉK Főépítészi Tagozatának elnöke elmondta: az érdi rendezvényre 180-an regisztráltak, közülük 140-en a szakma gyakorlói, 40-en polgármesterek, alpolgármesterek, képviselők. Az érdi rendezvény volt az első fecske, amit feltehetően több hasonló követ majd, más megyékben, régiókban.