1945. január 6-10. között háromezer férfit, fiút hurcoltak el málenkij robotra Érdről és környékéről. A szovjet csapatok háborús jóvátétel ürügyén, a német származásúakkal való leszámolás fedőtörténetével, több hullámban fogták össze az ártatlan civileket.
Január 6-án az Alsó és Felső utcában több mint száz családra törtek rá, és elhurcolták a férfiakat. Január 8-án a vásártérre (itt épült később a buszpályaudvar) hívták az Érden és a környező településeken élő, munkát kereső 16 és 60 év közötti férfiakat.
Legalább háromezer embert gyűjtöttek össze. Először a magyar felvevő- és gyűjtőtáborokba hajtották őket (sokan már itt életüket vesztették az embertelen körülmények, járványok miatt), majd romániai tranzittáborokba, végül hónapok múltán marhavagonokban a szovjet hadifogoly-, internáló- és kényszermunkalágerekbe szállították őket.
Az érdiek többségét ukrán szénbányákba és grúz telepekre vitték. Innen hosszú évek múlva csak töredékük térhetett haza, és évtizedeken át hallgatniuk kellett megpróbáltatásaikról.
Ma már szabadon emlékezhetünk a település történelmének e sötét korszakára, a családokat ért veszteségekre. A január 8-ai emléknapon koszorúzással, majd ezt követően tárlatvezetéssel és közös filmnézéssel és beszélgetéssel idézi fel a város a nyolcvan esztendővel ezelőtt történt tragikus eseményeket.
A megemlékezést a Szabadság téren, az elhurcoltak emlékművénél tartja a városvezetés, a Vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület közreműködésével.
A koszorúzást követően a Földrajzi Múzeum Szabadulás nélkül című kiállítását tekinthetik meg a megemlékezők, tárlatvezetéssel. A 2015-ben nyílt kiállítás már csak most januárban látogatható, a helyére új tárlatot tervez a múzeum. A Szabadulás nélkül anyaga természetesen nem vész el: idővel szeretnék állandó kiállításon bemutatni – tudtuk meg Lehoczki Zsuzsanna történész-muzeológustól, aki a szerdai tárlatvezetést tartja.
„A közzétett visszaemlékezések, gondolatok mélyek és megrendítőek, és úgy érzem, ezeket mindenkinek magának kell elolvasnia. Így aztán keveset beszélek majd, leginkább a történelmi hátteret ismertetem” – mondta Lehoczki Zsuzsanna.
„A kiállítás megtekintése után levetítjük a Szabadulás nélkül című dokumentumfilmet, majd meghívott történészekkel beszélgetünk. Itt lesz Piszák Imre is, a málenkij robot utolsó érdi túlélője” – tette hozzá Zsuzsa.
Piszák Imrével kollégánk, Mihalicz Csilla készített a napokban interjút, a megrázó történetet itt ovashatják el. Aki szeretne találkozni, beszélgetni a közel százesztendős érdi túlélővel, látogasson el a szerdai múzeumi rendezvényre.
A városban egyéb megemlékezéseket is tartanak a napokban. A málenkij robotból hazatért Eszes Vendel 1994-ben családja és több társa támogatásával kőkeresztet állított az Ercsi és a 7-es út találkozásánál. Itt gyűlnek össze minden esztendőben a leszármazottaik, és énekkel, imával róják le kegyeletüket.
Csőzik László polgármester és Harmat Ákos alpolgármester január 5-én koszorúztak a keresztnél (ahol ki is takarítottak, hogy méltó módon fogadja a terület az ide látogatókat).
A családtagok január 12-én, délelőtt 10 óra körül tartják majd itt megemlékezésüket, azt követően, hogy a Jézus Szíve Templomban véget ér az elhurcoltakért celebrált, reggel 8 órai szentmise.
A Kálvin téri református templomban szintén a vasárnap délelőtti istentisztelet keretében koszorúznak.