Ha van a Mikulásnak műhelye, az nem lehet máshol, mint Érden. Igaz, itt nem manók dolgoznak azon, hogy mindenkinek a lehető legszebb ajándék kerüljön a fa alá, hanem a Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ értelmi sérült fiataljai, fejlesztő foglalkoztatás keretében.

A Hivatalnok utca 42. textil- és kerámiaműhelyeiben igazi karácsonyi csodák készülnek, de a legnagyobb csoda az, ahogy fogyatékossággal élők alkotnak: figyelemmel, kitartással, precizitással, és ami a fő: örömmel.

A fejlesztő foglalkoztatás természetesen nem csak karácsony előtt, hanem egész évben működik, de az év utolsó hónapjaiban már az ünnep van a fókuszban. Egy november végi délelőtt látogattunk el a Habiba (így becézik a Szociális Gondozó Központ eme tagintézményét), ahol elsőként a textilműhelybe kukkantottunk be.

Míg a srácok dolgoznak, elgyönyörködünk a már kész darabokban. A pihe-puha nyuszikra, manókra, szarvasokra mindig nagy a kereslet karácsony előtt. Idén újítottak: babakonyhába való ételeket is varrnak.

A vaníliás palacsinta, a száraztészta, a tükörtojás mind-mind textilből készül, és mennyivel kellemesebb fogású és esztétikusabb, mint a műanyag – a környezetterhelésről már nem is beszélve.

A fiatalok itt olyan munkát kapnak, amihez értenek és amit szeretnek. Nándi például gyönyörűen kézimunkázik, ő a látogatásunk idején is egy hatalmas anyagon öltögetett. Régen kemény fizikai munkát végzett egy gyárban. Az üzem megszűnt, Nándi azóta virágokat hímez.

Régi ismerősöm, Dóri is a Habi egyik ellátottja. Ezen a délelőttön a már megvarrt karácsonyi manócskákat tömte ki frízzel. Nagyon szeret itt lenni. „A varrás leköt, és a figyelmemet is fejleszti” – mosolygott.

Dóri tizenegy éve jár a Habiba, és nem csak a textilműhelyben aktív: tagja a Csengettyű Együttesnek, a Felhőjárók Mozdulatszínháznak, részt vesz a kutyaterápián és a vízi tornán is. A Habiban a meseterápiától a drámapedagógiáig többféle foglalkozást nyújtanak a fogyatékossággal élőknek, van miből válogatni.

Dóri életében volt olyan időszak, amikor gyárban dolgozott, de erre nem szívesen emlékezik vissza – ő itt érzi jól magát. „Jobb a társaság, és szeretem a nevelőimet is” – magyarázta.

Ahogy Czuppon Gabriella, a Habi vezetője megfogalmazta, itt védett környezetben dolgozhatnak az ellátottak, a munkatársak figyelnek rájuk, illetve az igényeikre.

Elbúcsúzunk a textilektől és a srácoktól, és lefelé sétálunk Gabival kerámiaműhelybe, ahol szintén javában zajlik a karácsonyi készülődés. A fiúk épp  a kiégetés előtt álló agyagedénykéket csiszolják.

Márk nagyon szeret kerámiázni. Elmesélte, hogy az iskolában ismerkedett meg a kerámiázással. A Habi műhelyében több munkafázist is végeznek, szakértő irányítással: összedolgozzák az agyagot, golyókat, figurákat készítenek belőle, ők kezelik a különféle formázó eszközöket is, persze ki-ki  képességei szerint.

Átsétálunk a pincehelyiségbe, ahol már egymás mellett sorakoznak a becsomagolt ládák. A héten szállítják a kész árut Székesfehérvárra, a püspöki palota udvarára, ahol a Habi és más, akadályozottsággal élő embereket ellátó intézmények árusítanak az adventi hétvégéken.

Aki egyszer ellátogat a püspöki palotába, az visszatérő vendég lesz: ha belépsz a boltíves kapulajba, varázsütésre kiszakadsz a belvárosi tömeg forgatagából, és egy csendesebb, meghittebb adventi vásár részesévé válsz – már ezért az élményért is megéri betérni. Az adventi hétvégéken 10-től 19 óráig várják a látogatókat.

A Habira visszatérve,  évek óta árusítanak Fehérváron, ahogy nyaranta Kapolcson is. Így aztán országszerte továbbadják az érdi intézmény hírét, és sok állandó vásárlójuk van. Mint e sorok írója is, aki rendszeresen meglepi családtagjait, barátait az itt vásárolt kerámiákkal, textilekkel, plüssökkel.

Idén sem lesz másként. És ha nem jutok el Székesfehérvárra, az sem baj: a Hivatalnok u. 42. alatt, a Habi épületében reggel nyolc és délután négy között örömmel látják mindazokat, akik vásárolni szeretnének. Persze – teszi hozzá Gabi – sok mindent leküldenek ilyenkor Fehérvárra, de marad elég textil és kerámia a központban is.

Sőt, még más helyszínekre is jut belőlük: november 30-án Érden találkozhatunk a habis kézműves termékekkel a jótékonysági sütivásáron (Érdi Galéria, 10-től 14 óráig), és visznek belőlük az Ég-Ígérő Óvodába is, ahol december 4-én 14:30 és 17:00 óra között árusítanak.

Egyedi kívánsággal is lehet hozzájuk fordulni, persze számítsunk arra, hogy ezek megvalósítása időbe telik, főleg így, karácsony előtt. De van miből válogatni akkor is, ha nincs elképzelésünk, különleges kívánságunk.

Az árusításon befolyt összeget visszaforgatják a fejlesztő foglalkoztatásba. Az állam és az önkormányzat támogatja ezt a tevékenységet,  de ez nem elegendő a működtetésre: a minőségi alapanyagok pénzbe kerülnek, és tizenegy fiatal bért is kap a munkájáért.

De igazából nem is a pénz a fontos, hanem az, hogy saját maguk szemében és a társadalom számára is értékes munkát végezhetnek. Ráadásul így, hogy napközben  a Habilitációs Központban lehetnek, a szüleik is tudnak munkát vállalni. Így egész családok élhetnek könnyebb, minőségibb életet a Habinak köszönhetően.