Mint azt szeptember közepén hírül adtuk, az önkormányzat kiosztotta a Virágzó érdi porta pályázat díjait. Sok olvasónk jelezte, hogy szívesen „bekukkantana” a nyertes kertekbe, mi pedig teljesítjük ezt a kívánságot, méghozzá örömmel, hiszen amellett, hogy elgyönyörködhetünk a növények őszi pompájában, sok inspiráló benyomással gazdagodhatunk.
Reméljük, élvezettel olvassák az Érd legszebb kertjeiről szóló sorozatunkat, amelyben a pályázat első helyezettjeit és különdíjasát mutatjuk be.
Első rész: A különdíjas, aki azt imádja, ami nem mindennapi
A Virágzó érdi porta évtizedes fennállása óta most először ítélt oda különdíjat a zsűri. Mészáros Sándor kertje egyik meghirdetett kategóriába sem illett bele, mégis, annyira különleges és egyedi volt, hogy azt valamilyen módon értékelni, illetve díjazni szerette volna a fenntarthatósági bizottság.
És hogy miért nem illett bele egyetlen kategóriába sem? Mert itt nem a virágok és nem a gyümölcsök dominálnak, és nem nevezhető ökokertnek sem. Ez a kert egy elvarázsolt, különleges világ, egzotikus, még szeptemberben is buján növekvő növényekkel, zegzugos ösvényekkel, apró, füves tisztásokkal.
A ritka, érdi kertekben szinte sose látott növények mellett rácsodálkozhatunk arra is, hogy Mészáros Sándor négyszáz négyzetméteres kertjében milyen jól megfér egymással Buddha- és dinószobor, illetve a polinéz kultúra ihlette faragások, és még sok más kisebb-nagyobb dísz.
No meg a Tiki bár, ami a régi, cseh típusú faház szomszédságában kapott helyet. Mint Sándor mesélte, mikor Érden telket keresett, azonnal beleszeretett a házikóba, amiben a ma már négytagú család él. A kertet Sándor álmodta meg, 2020-ban.
„Annak idején ez egy füves, gyümölcsfás telek volt. A Covid miatt nem utazhattunk, ezért aztán úgy gondoltam, hogy a saját kertünkbe hozzuk el a nyaralást. Ez lett aztán a kertépítő cégem szlogenje is: Nyaralj a saját kertedben” – idézte fel a kezdeteket Sándor, miközben végigvezetett minket (azaz a fotós kollégát és engem) a kertjében.
Mondhatni, hogy Sándor hendikeppel indult, hiszen kertépítő, így aztán könnyűszerrel varázsolt édent a füves udvarból. Csakhogy amire ő vállalkozott, az Magyarországon szinte még ismeretlen terület: kevesen foglalkoznak egzotikus kertek kialakításával.
„Imádom az olyat, ami nem mindennapi. Szerettem volna valami kirívót alkotni. Először is utánajártam, hogy lehet itt, Magyarországon megvalósítani egy trópusi kertet. Vannak olyan emberek itthon is, akik komoly szaktudással és tapasztalatokkal rendelkeznek.
Felkerestem őket, és annak is utánanéztem, melyek azok az egzotikus növények, amelyek Magyarország klímáját most már bírják. Elég sok ilyen van: a japán banán rizómája például akár -17 fokot is kibír. A kínai kenderpálma pedig -15 fokon is elvan. A yucca rostrata is fagytűrő, -20 fokot csapadékvédelem nélkül is kibír” – sorolta Sándor.
Természetesen vannak igényesebb és érzékenyebb növények is, ezeket a gazda vagy kiássa és egy melegházba viszi télire, vagy „bedobozolja”, és szükség esetén még fűtést is biztosít nekik.
A pálmák és egyéb egzotikus növények mellé minden évben új egynyáriak kerülnek. A begónia és az aranylótusz banán igazán szépen virágzik így szeptember végén.
De jó elgyönyörködni az egyes növények hatalmas leveleiben is, mint amilyen például a vörös levelű banáné. „Ez sajnos nem téltűrő, így évente ki kell ásni” – mondta Sándor, aki megmutatta a kolokáziáit is. „Ez itt pedig egy kínai kenderpálma, amit szintén nem kell teleltetni. Ha nagyon csapadékos a tél, kötözzünk egy esernyőt a tetejére, hogy a lehulló csapadék ne fagyjon meg rajta.”
Bekandikáltunk a nagy levelek közé is, ahol különféle szobrok és két dinó is helyet kapott. Kis vízesést és egy azték vízköpőt is telepített Sándor. Amikor az oviban a gyerekek arról mesélnek, hogy náluk dinók laknak a pálmák alatt, bizonyára furcsán néznek az óvó nénik.
„Ők bennszülött gyerekek, nagyon élvezik a kertet. Mi, felnőttek, pedig a Tiki bárban szoktunk üldögélni” – jegyezte meg Sándor, akit több tévécsatorna is meglátogatott már, hogy bemutassák az egzotikus csodakertet, ami egyébként nem csak a stábok előtt áll nyitva, hanem bárki számára látogatható, legalábbis a tavaszi-nyári, illetve kora őszi hónapokban.
„Ez egy mintakert, mindenkit, aki érdeklődik az egzotikus növények iránt, szívesen látok”.
Egyébként nem trópusi, hanem hagyományos kertek kialakításával foglalkozik. „Sokkal egyszerűbb kerteket szoktunk csinálni, de azért mindig becsempészek egy-két egzotikus növényt. Egy-egy téltűrő banánt, kolokáziát, pálmát, egynyáriakkal, évelőkkel tarkítva. A megrendelők ennek utólag nagyon örülnek.”
Sándor azon van, hogy a szokványos tuja-gyep-kombó helyett színesebb, növényekben gazdag kertek épüljenek Érden, és nagyon büszke arra, ha sikerrel jár. „Volt olyan megrendelőm, aki azt szerette volna, ha egyik kerítéstől a másikig fű legyen, ami kissé unalmas. Azt javasoltam, hozzuk inkább vissza a kertben is a ház nagyon kellemes, mediterrán hangulatát.
És sikerült: nagyon szép kertet csináltunk, a tulajdonos pedig ügyesen metszi a növényeket, és örül, amikor valamelyik virágot hoz. Sikerült tehát megfordítani a szemléletét: a füves helyett lett egy gyönyörű, mediterrán kertje”.
Akinek kevés az ideje, annak sem kell lemondania a szép, változatos kertről. Sok olyan növény van, amely kevesebb gondozást igényel. „Ilyen például a pálma, amit még öntözni sem kell. Az évelőket is ajánlom, hiszen elég hetente egyszer levágni az elszáradt virágokat.
Ezeket csak dobjuk be a növény alá, ott majd komposztálódnak. Én is így teszek itthon” – tette hozzá Sándor, megjegyezve: a gyorsan növő sövényeket nem ajánlja, mert azokat nagyon gyakran kell nyírni.
Aki kedvet kapott egy-két téltűrő egzotikus növény telepítéséhez, annak azt tanácsolja, hogy várjon tavaszig, ezeket ugyanis akkor célszerű ültetni, hogy a növényeknek legyen idejük felkészülni a télre.