1998 óta kutatják az Érd és Százhalombatta határában lévő bronzkori földvár területét a régészek. Ezen a részen mindig szívesen telepedett meg az ember, és a bronzkorban mintegy ezer éven keresztül létezett itt település. Ezt az időszakot vizsgálják a SAX projekt keretében.

A SAX (Százhalombatta Archaeological Expedition) projekt egy svéd-angol-magyar régészeti együttműködés, feladata a bronzkori európai társadalmak kialakulásának kutatása.

Korábban a battai Matrica múzeum, most a Magyar Nemzeti Múzeum nemzetközi tanásatása zajlik itt nyaranta, amin a külföldről érkezett diákokkal együtt több mint ötvenen vesznek részt.

Fentről lefelé, vagyis időrendben visszafelé haladva kutatják a területet, egyre régebbi leleletekhez jutva. Most a Krisztus előtt 2000-es év környékén járnak, a kora-bronzkor időszakában.

Ahogy a covidos esztendők kivételével minden évben, úgy most is egy intenzív, hathetes kutatási időszakban végzik a földvár feltárását, eddig mintegy hatszáz év régészeti anyagát dolgozták fel.

A Kárpát-medence őskorának speciális jelensége a tell, azaz a lakódomb, ami több évszázados egyhelyben lakás következtében jött létre. Százhalombatta-Földvár esetében ez mintegy 5 méter vastag rétegsort eredményezett. A lakó- és életterek egymásra halmozódása sajátos feltárási módszert, dokumentálást és tudást igényel.

A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet közösségi oldala részletesen beszámol a feltárásról. Mint hangsúlyozzák, ez egy Európai szinten is egyedülálló program.

„A múzeum régészeti intézetének egyik legfőbb kutatási zászlóshajója ez a projekt. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Kárpát-medencében egyedülálló módon van egy ilyen mintaásatásunk” – idézik dr. Virágos Gábort, az MNMKK régészeti főigazgató-helyettesét.

Dr. Vicze Magdolna projektvezető régész a kezdetektől összefogja a feltárást és vezeti a nemzetközi projektet. Az idei munkálatok június 26-án kezdődtek, és augusztus 2-áig tartanak, és az ÉrdMost is kilátogatott a földvárra.

Mint megtudtuk tőle, az elmúlt két hét alatt a 20×20 méteres ásatási szelvényben találtak bronzkori kocsikerék-nyomokat, előkerült egy agyagkanál, illetve több orsógomb, köztük egy egészen nagy is (erre később még visszatérünk).

„Találtunk valami nagyon speciális dolgot is. Egy kora-bronzkori házdarabról van szó: egyrészt a házat nem úgy tájolták, ahogy az szokás volt, másrészt a fala is teljesen másként néz ki. Telepakolták a fal gerincét márgás agyaggal.

Sosem láttuk még, hogy márgás agyagot használtak volna építőanyagnak. Ráadásul telirakták hatalmas kérődzők combcsontjával és homokkövekkel, majd kétoldalról agyagot húztak rá, azaz álcázták a falat. Márpedig ha valamit ilyen különlegesen építettek meg, azt valami különlegesre szánták” – hangsúlyozta Vicze Magdolna.

Nem ez az első rejtélyes felfedezés.

Még tavaly rábukkantak egy agyag kőgyűrűre, a kör alakú építményt Nano-Stonehenge-nek nevezték el. „Soha ilyet nem láttunk. Ez már egy éve megvan, de lassan haladunk a feltárásával, több évig fogunk dolgozni rajta” – mutatta az Érdmostnak a vezető régész, aki kérdésünkre elmondta azt is, hogy a hat hét alatt átlagosan 20-30 centimétert tudnak lejjebb haladni a teljes szelvényen.

„Ez az ásatás arról szól, hogy a lehető legaprólékosabb munkával a lehető legtöbb leletet sikerüljön feltárni, megtartani. Miután a kora-bronzkorban megyünk visszafelé az időben, a bronzlelet jóval kevesebb.

A középső bronzkorban többször is találtunk eszközt, szerszámot, edényt. Amióta a kora-bronzkorban vagyunk, sokkal gyengébb, töröttebb állapotban találjuk meg a használati tárgyakat. Jóval kevesebb van a szerszámokból és csonteszközökből is. Találtunk viszont több orsógombot, az egyik ráadásul nagyon nagy” – mutatta Magdolna.

„A déli területen nagyon sok a munkagödör, onnan kerülnek elő az orsókarikák is. Sok az apró tűzhely, tűznyom, félköríves átégett terület, ebből arra következtetünk, hogy ez egy műhelyközpont lehetett, ahol több ember dolgozott” – zárta szavait.

Aki többet szeretne tudni a bronzkorról, illetve az ásatásról, látogasson el a Nemzetközi Régészeti Intézet honlapjára, vagy magára az ásatásra, amely szerdánként 13 és 14 óra között fogadja a látogatókat. Regisztrálni itt lehet.