„Gyerekkorában mindenki régész akar lenni, aztán többnyire normális emberek lesznek, de ahogy az érdi kiállítás is mutatja: jó, hogy valakiben néha feltámad a régész” – utalt az érdi kincs megtalálásának körülményeire dr. Rajna András, a Ferenczy múzeum régészeti osztályának vezetője a Magyar Földrajzi Múzeumban rendezett kiállításmegnyitón.

Május 28-ától itt láthatjuk azt a mesés leletet, ami a folyó 2018-as, rekordalacsony vízállása miatt kerülhetett felszínre a helyi Duna-parton. A kincset a Ferenczy múzeum munkatársai restaurálták és dolgozták fel az elmúlt esztendők során. (Bővebben erről itt írtunk.)

Csőzik László polgármester köszöntőjében elmondta: a város nagyon büszke erre a leletre, ami nemcsak az érdiek szemében, hanem szakmai szempontból is szenzációs. Reményét fejezte ki, hogy a lelet végleges otthonra lel a Földrajzi Múzeumban – és úgy tűnik, hogy ezt a Ferenczy múzeum jelenlévő vezetői sem tartják lehetetlennek.

A kiállítás szervesen kötődik településünkhöz: Érd, és az Érden élő őseink múltját, történelmét hozza közelebb hozzánk – és nem csupán a pénzérméken, tárgyakon keresztül, hanem a történelmi kort érzékletesen bemutató tablók segítségével.

Emléket állít azoknak az érdi tizenéveseknek és meglett férfiaknak, akik az 1744-es hajóbalesetben veszítették életüket, a falu alatt, a Duna partjától nem messze, és azoknak a névtelen ősöknek is, akik Mohács után a török hódítók ellen harcoltak.

Aki eddig nem ismerte volna Sárkány Ambrus nevét, a kiállításnak köszönhetően megtudhatja, ki is volt ő: országbíró, a király bizalmasa, akinek Érden is volt kastélya. Itt pihent meg, innen indult a mohácsi csatába II. Lajos, ahonnan sem ő, sem Sárkány nem tért haza.

Sárkány értékes és becses tárgyait hazaküldték a csatából, de hogy ezek megérkeztek-e valaha, azt nem tudni, ahogy azt sem, hogyha elvesztek, hol is lehetnek. Tudunk egy olyan kincsleletről, ami bizonyosan Sárkány Ambrushoz köthető, de hogy honnan származnak, az megválaszolatlan kérdés – legalábbis egyelőre.

„Hat ezüstserlegről van szó, amelybe bele van vésve Sárkány Ambrus, a felesége és a sógora neve. Eredetileg hét ivókupa volt, de csak hat szerepel a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében (ahol most is megtekinthető). A leltár szerint a leletet a kölesdi Duna-parton találták, de Kölesdnek nincs Duna-partja” – mondta az ÉrdMostnak Lehoczki Zsuzsanna, a Földrajzi Múzeum munkatársa, aki a megnyitót megelőzően tartott előadást a kölesdinek nevezett leletről.

„Sárkány Ambrus Kölesdhez nem köthető, Érdhez igen, és azt is tudjuk, hogy a serlegeket magával vitte Mohácsra, majd halála után ezeket hazaküldték Érdre. Hogy útközben mi történt velük, azt nem tudni. Ha Érden előkerülne egy hasonló pohár, hasonló vésettel, össze lehetne hasonlítani a leleteket” – tette hozzá Zsuzsa.

A dolog érdekessége, hogy az írásos források szerint Érden korábban találtak egy kincset, de hogy mit, azt nem részletezik, ahogy azt sem lehet tudni, hogy mi lett ezzel a lelettel.

Lehet, hogy ez a (tévesen) kölesdinek titulált lelet? Talán egyszer ez is kiderül.

Hiszen, ahogy Aradszki András országgyűlési képviselő köszöntőjében mondta, Érd térsége, főleg Százhalombatta és Érd között, tele van olyan régészeti leletekkel, értékekkel, amelyekről a történelemkönyvekben alig olvasunk, és ha mégis, csak érintőlegesen – erre annak idején még Ábel András helytörténész hívta fel a képviselő figyelmét.

Nincs tehát kizárva, hogy előbukkannak az érdi kincs után egyéb csodálatos leletek is. Lehet, hogy a Dunában, de az is lehet, hogy a kastélydombon, ahol tavaly georadaros felmérést végeztek a szakemberek.

Megtalálták a kastély régi falait, a díszkút maradványait, a pince régi, félévezredes termének egyik szegletében pedig valami különlegesre bukkantak. Hogy mire, az még kérdés, de a szakemberek úgy vélték, érdemes szervezni ide egy régészeti kutatást.

Csőzik László a kiállítás megnyitóján elmondta: a minap csákányokkal megpróbálták feltörni a rendkívül kemény talajt, és kipattintottak egy háromszáz éves cserépdarabot. Elképzelhető tehát, hogy nemsokára egy újabb régészeti feltárásról adhatunk hírt.

Addig is, aki teheti, látogasson el a Magyar Földrajzi Múzeumba, merüljön el egy kicsit a múlt – no meg a régi pénzérmék, fegyverek, használati tárgyak – csodálatos világában.