Az érdi és a sóskúti népszavazási kezdeményezés mindössze a helységnevekben tér el egymástól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Sóskút közigazgatási határain belül elem- és akkumulátorgyártó üzem, elem- és akkumulátor-újrahasznosító, elem- és akkumulátor-hulladékot feldolgozó üzem működjön?” Erről szavaztak volna Sóskúton, és szavaznánk ennek ikertestvéréről mi, Érden, ha a Fidesz-KDNP összegyűjt a nyáron 20 ezer aláírást.

A sóskútiak népszavazási kérdését azonban megtámadta egy helybeli lakos (ügyvédje útján), és a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) jogosnak találta az ellenvetést, miszerint a kérdés „nem felel meg az egyértelműség követelményének”. Álláspontját a BKT 42 pontban fejtette ki, ennek a bonyolult jogászi érvelésnek az idézésétől most eltekintünk, a leglényegesebb érvelések ugyanis röviden összefoglalhatók.

A BKT szerint, mivel a kérdés „több, önállóan is megválaszolható részkérdésre oszlik (értsd: utal a gyártói, az újrahasznosítói, illetve a feldolgozói tevékenységre egyaránt), a választópolgárok számára többféleképpen is értelmezhető”. Továbbá nem látta biztosítottnak a bírói testület, hogy a választópolgár eligazodik majd a lehetséges végkimenetelek útvesztőjében. Nem fog-e összezavarodni attól a gondolattól, olvasható a tűnődés a bírói végzésben, hogy a népszavazást követően akár az igenek, akár a nemek kerülnek többségbe, az – a voksoló számára beláthatatlan – kötelezettségeket ró majd az önkormányzatra? Ráadásul a képviselőtestületnek sem lesz világos, hogy a választópolgárok döntése „milyen tartalmú és irányú jogalkotásra” ad nekik felhatalmazást, illetve kötelezettséget.

Megkérdeztük Tetlák Örs véleményét a BKT végzéséről. Neki ugyanis nemcsak érdi alpolgármesterként, de LMP-s politikusként is komoly rutinja van abban, miként kell ütős, egyértelmű népszavazási kérdést megfogalmazni. Ezt pártja 2023 nyarán épp az akkumulátoripari beruházásoknál is használt jogszabályra vonatkozóan tette meg, és olyan jól sikerült a megfogalmazás, hogy még a Kúria sem talált benne kivetnivalót. Persze aztán a kormány végül meglelte a megoldást: a népszavazási kezdeményezéssel megtámadott konkrét jogszabályt (a kiemelt beruházások felgyorsításáról) hatályon kívül helyezte, tartalmát pedig átpakolta egy másik jogszabályba.

„Magyarországon immár tucatnyira tehető az elutasított népszavazási kezdeményezések száma, úgyhogy meg merem kockáztatni, fogalmazgathatunk mi akármilyen körültekintően, akkumulátorügyben nem lesz átengedett népszavazási kérdés, se helyben, se országosan – jelentette ki Tetlák Örs. – Hol az a baj, hogy túl egyszerű, hol meg az, hogy túl összetett a szöveg. A jogszabályi keretrendszer úgy van kialakítva, hogy amilyen témában a kormány nem szeretné, abban ne is lehessen – vagy csak borzasztó nehezen – érvényes népszavazást tartani.”

Úgy érti-e, hogy a törvényszék politikai döntést hozott, kérdeztük az alpolgármestert.

„Ezt nem állítom, sőt, azt akár még jogosnak is tartanám, ha azért utasítaná el a kérdést a testület, mert ilyen beruházásokról az önkormányzatok jogkörén kívül eső hatósági, igazgatási döntések is születnek, és ezekre nem vonatkozhat népszavazási kérdés.”

Ugyanakkor, vethetjük ellene, ha az állampolgár szemszögéből nézzük, cseppet sem tekinthető pusztán hatósági kérdésnek az, hogy beengedünk-e a lakókörnyezetünkbe magas környezeti és egészségügyi kockázatot hordozó ipari üzemet.

Ami a BKT konkrét érvelését illeti, Tetlák Örs szerint nem olyan nagy rejtvény, hogy mi az önkormányzat teendője, ha a többség úgy dönt, hogy mégiscsak jó az, ha van egy akkumulátorgyár a falu határában – vagy ha úgy, hogy nincs.

„A képviselőtestületnek ez előbbi esetben mindössze annyi a dolga, hogy ne gördítsen adminisztratív akadályt azon betelepülő vállalkozások elé, amelyek ilyen tevékenységet szeretnének folytatni. Míg a nemek többsége esetén ennek az ellenkezője. Ezzel az eszközzel egyébként a sóskúti képviselőtestület is élhet. Megtehette volna – legalábbis, amíg nem minősítik az Andrada tervezett üzemét nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak –, hogy az adott övezeti besorolásban a Helyi Építési Szabályzat módosításával nem engedélyez ilyen üzemet.”

Mindenesetre elég faramuci helyzet áll elő, ha az Aradszki András országgyűlési képviselő és Kardosné Gyurkó Katalin, a Fidesz polgármesterjelöltje által benyújtott érdi népszavazási kérdést, amit a Helyi Választási Bizottság átengedett, nem támadja meg senki. Akkor ugyanis mi szavazhatunk a sóskútiak elkaszált kérdéséről. Nekünk szabad lesz, ami nekik nem.

Tetlák Örs azonban nem tartja valószínűnek, hogy eljutunk idáig.

„Ha a Fidesz valóban népszavazást akarna Érden, akkor elfogadta volna a közgyűlésen az eljárás meggyorsítása céljából tett ajánlatunkat. Maga a fideszes Bács István is azt támogatta, hogy adjuk be együtt, az egész képviselőtestület közösen ezt a kérdést. Akkor azonban tartottak egy kis szünetet, majd egy nemleges válasszal jöttek vissza. Ezzel világossá vált számomra, hogy a Fidesz nem népszavazást akar, hanem kampányolni szeretett volna ezzel a témával. Azt a látszatot kelteni, mintha számára fontos lenne a nép akarata. De ezen a szitán csak a vak nem lát át. A Fidesz akarja megmenteni a kormány által nyomott akkumulátoripartól Érdet?! Röhej!”

A sóskúti civilek mellett most a képviselőtestület is kiáll: április 10-én összeült, és úgy döntött, hogy a BKT döntése ellen alkotmányjogi panaszt nyújt be.