Akiknél nem volt vízszolgáltatás, akár csak egy rövid ideig,  jobb híján inkább imádkoztak, hogy időben érjen ide a sokat emlegetett alkatrész Milánóból.

Természetesen ott voltak a különböző pártok politikusai, akik azzal jöttek, hogy azért nincs pénz a műszaki teendők ellátására, mert a víziközmű cégből kivették az osztalékot, vagy azzal, hogy hiába adott a kormány százmilliókat a jelenlegi városvezetésnek, az bizony nem arra költötte, amire kellett volna, egyébként is városvezetés a hibás a vízrendszer állapotáért, stb.

Mi most közelebbről megvizsgáltuk a kérdést, először nézzük pénzügyi szempontból. Kezdjük az osztalékfizetéssel!

Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. jelenlegi tulajdonosi struktúrája szerint Érd közel felerészben tulajdonosa a cégnek (47%), a környékbeli önkormányzatok mellett a Veolia Zrt (20,8%) illetve a Fővárosi Csatornázási Művek (5,2%) rendelkezik még részesedéssel.

Megnéztük az Érd és Térsége Víziközmű Kft. beszámolóit hosszú évekre visszamenőleg, amikortól tulajdont szerzett ez utóbbi két cég.

Jól látható, hogy egészen odáig, amíg nem vezették be a rezsicsökkentést, vagyis 2013-ig, T. Mészáros Andrásék fizettek, ráadásul az érvényes osztalékfizetési megállapodás szerint Érd városának a tulajdoni hányadánál lényegesen kevesebb jutott a nyereségből. Összesítve, a kifizetett osztalék összege 2007 és 2013 között 835 millió forint volt.

2013 után fordult a kocka, ugyanis a 2022-es üzleti évig bezárólag 91 millió forintos veszteséget halmozott fel a vízmű, tehát osztalékfizetésre esély sem volt. Ennek a veszteségnek a kialakulásához masszívan hozzájárult két meghatározó állami intézkedés.

Az egyik, hogy közműadó formájában az állam rátette a kezét a bevételek egy részére. Ennek összege az elmúlt két év kivételével 107 millió volt évente, a két évben pedig összesen 148 millió forintra rúgott. A központi költségvetésbe történt a 900 milliónyi sáp befizetése, ebből a helyi önkormányzat egy fillért sem látott.

A másik ilyen, a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés, amely rendelkezés évek óta fokozatosan növekvő terhet tesz a cég vállára, ezek óhatatlanul a fejlesztések elmaradásához vezettek. Ennek nagysága 2016-ban 180 millió, 2022-ben már 207 millió volt. Szóval több mint 1,5 milliárdos összeg hiányzott a vízműves cég forrásai közül, amelynek így kellett megbirkóznia az egyre növekvő lakosságszámmal.

Ebből a két fontos tényezőből is látható, hogy a 2019-ben hatalomra került városvezetés komoly dilemma elé került, választania kellett, hogy a hálózatot fejlessze akár erőn felül, vagy pedig lakosság számára rendelkezésre álló vízmennyiségre koncentráljon, vagyis a tározók feltöltésének minél magasabb műszaki lehetőségét érje el. Mindkettőre egész egyszerűen nem volt és most sincs pénz, és természetesen arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ivóvízfogyasztás növekedése magával hozza a szennyvízhálózat növelésének szükségességét.

A Csőzik László vezette városvezetés utóbbi mellett tette le voksát, ami a következő beruházásokat jelentette, dióhéjban:

• A Duna-parti vízműtelepen újabb tároló medencék kialakítása, ezzel további 1000 m3 biztonsági puffer bevonása
• Ugyanitt egy új 500 m3/h-s szivattyú beruházás, ami szintén javítja a térségi vízellátást
• A szennyvíztisztító telep folyamatos felújítása, modernizálása
• Több helyen is felújították a szennyvízhálózat nyomóvezetékeit
• A sasvárosi víztermelő kút szivattyújának felújítása
• Vízvezetékek összekötése és cseréje révén Érd egyik legfontosabb nyomászónájában jelentősen javították az ívóvízellátás paramétereit
• Az ÉTV megegyezésre jutott a Fővárosi Vízművek Zrt.-vel, hogy a Százhalombatta felőli vízátadó vezetéken újra indítsák el az ivóvíz átadását Érd és a térsége irányába, amivel további biztonsági inputot képeztek
• Több kilométer hosszan cseréltek ki régi csöveket (ezek egy része azbeszt tartalmú volt). Csak néhány példa: az Orvos utcában, a Fehérvári úton, a Zámori úton, a Törökbálinti úton is megtörtént a közművek cseréje
• Több mint 200 millió forintból elindítottak egy projektet, hogy jelentős mértékben csökkentsék az ÉTV rezsiszámláit
• Idén a térség tárolási kapacitásainak növelése, új szivattyúegységek beépítése van folyamatban, illetve vízkutak termelésbe vonása

Érd a beköltözők magas száma miatt egyre több és több ivóvizet igényel. A jelenlegi városvezetés pedig elsősorban azt szeretné elkerülni, hogy ne fordulhasson elő az az eset, ami 2022 nyarán Solymáron, ahol a legnagyobb forróságban maradt napokra víz nélkül a lakosság, elsősorban a településnek azon részein, ahová a fővárosból költöztek ki az emberek.

Természetesen műszaki hibák, havária jellegű események bekövetkezhetnek, azonban aggodalomra inkább az ivóvízhálózatok elhanyagoltsága ad okot. Ez a szakemberek és a döntéshozók előtt évek óta ismert, azonban ez már jelentősen túlmutat egy-egy település lehetőségein a megvalósított központosítás miatt.

A jelenlegi ivóvízszolgáltatás áttekintésére egy későbbi cikkünkben fogunk visszatérni.