Végül úgy alakult, hogy lett volna fedezet a lakossági önerő visszafizetésére, de ezt a T. Mászáros András vezette Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás nem tette meg.

Érd 1978-ban kapta meg a városi rangot, amikor „Európa legnagyobb falujaként” lélekszáma átlépte a 30 ezret. 2006-ban még jelentősebb ugrással a megyei jogú városok közé avanzsált, holott jórészt földútjai voltak, a házak pedig csatornázatlanok.

„A megyei jogú városi címet egyrészt stratégiánk és megvalósított fejlesztéseink elismeréseként, másrészt megelőlegezett bizalomként fogjuk fel” – mondta akkor Csőzik László alpolgármester, aki szerint reálisan két ciklus alatt érheti el Érd mindazt, ami egy megyei jogú várost jellemez.

Ezért volt örömteli, amikor elérhető közelségbe került minden idők legnagyobb volumenű beruházása, Érd teljes csatornázása. A projektre döntően EU-s forrásból 2009. májusában kapott a város zöld utat. Lebonyolítására jött létre az Érd, Diósd és Tárnok által létrehozott Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás, amelynek elnöke T. Mészáros András akkori polgármester lett.

A projekt célja a meglévő érdi regionális szennyvíztelep fejlesztése, a települési szennyvízhálózatok bővítése, Diósd és Tárnok szennyvizének Érdre juttatása volt. A számok nyelvén ez 28.976 új háztartás bekötését, 442 km új gyűjtőhálózat megépítését, illetve újdonságként a szennyvíziszap mezőgazdasági célú hasznosítását jelentette.

A grandiózus projekt 25 milliárdos EU-s támogatásból és a három település által biztosított 7 milliárdnyi saját erőből készült. Utóbbit lakossági hozzájárulásokból és az elkészült beruházás koncessziós díjából tervezték finanszírozni.

A lakossági hozzájárulás (vagy ahogy az érdiek hívják: a csatornapénz) összegyűjtését és kezelését az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat végezte, melynek sokáig Simó Károly volt az elnökhelyettese, aki 2014 és 2019 között T. Mészáros alpolgármestere volt.

Ezt követően a T. Mészáros vezette önkormányzat, az általa vezetett Társulás és a részben Simó felügyelte Társulat egy elképesztően átláthatatlan rendszert hozott létre a csatornapénzek kezelésére, amelynek átvilágítása, rendbetétele és végelszámolása a mai napig nem ért véget, hiszen teljes káoszt hagytak maguk után.

A projekt legfőbb testületének, a T. Mészáros-féle Társulási Tanácsnak a dokumentációja rendkívül hiányos, nem átlátható, még jogszabályok szerinti kötelezettségeit is hanyagolta. Még a bevételekről és a kiadásokról sem vezetett elkülönített nyilvántartást.

A csatornázás konkrét lebonyolítását önálló szervezetre kellett volna bízni, de szabálytalanul az érdi polgármesteri hivatallal végeztették el az érdemi munkát, ami senkit sem zavart.

A Társulás azért lehetett ennyire slendrián, mert a kormányzat elnéző magatartást tanúsított, a különböző támogatási szerződések megkötésekor nem foglalkoztak a szervezet szabályszerű működésével.

A pénzügyi és egyéb anomáliák leplezésére már a szennyvízcsatornázás befejezése előtt további projekteket indítottak el, amit a Társulás vezetésére bíztak. Ezen projektek elkülönített nyilvántartásáról nem gondoskodtak, a különféle beruházások, építkezések teljességgel összemosódtak.

Így történt, hogy Érd, Diósd és Tárnok a szennyvíz közszolgáltatást mint önkormányzati feladatot is a Társulásra ruházta (persze csak utóbbi kettő hozott erről helyi jogszabályt, Érden ez is elmaradt). Hasonlóképpen bővítették a tevékenységet a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos feladatokkal, létesítmények építésével, tájépítési feladatok lebonyolításával és a szükséges pályázatok adminisztrációjával.

Az végképp összezavarta a tisztánlátást, hogy a Társulásra bízták a Modern Városok Programjának több jelentős projektjét, a Vízelvezetés II. ütemét, az Érdligeti Záportározó megvalósítását, sőt a nagy forgalmú csomóponti beruházásokat is.

Itt azonban nem állt meg T. Mészárosék gazdálkodási káosza, a Társulás vezetői úgy döntöttek, 100%-os tulajdonú kft-t alapítanak (Zöldhatár Komposzt Nonprofit Kft), és a csatorna projekt vezetője viszi ezt is, sőt ebbe a cégbe vittek át a Társulás által vagyonkezelt területet is.

Ezek már T. Mészáros akkori érdi polgármester magánakciói voltak, ugyanis hiába kérdezték a tárnokiak, mire kellenek ezek a plusz feladatok, csak mismásolás volt rá a válasz.

A teljes káosznak, a szabálytalanságoknak meg is lett az „eredménye”, a csatorna projektet vizsgáló uniós ellenőrzés után 1,5 milliárd forint büntetést kellett fizetni. Ezt a büntetést végül a magyar adófizetők pénzéből egyenlítette ki a kormány.

Ezek után mégis miért gondolják sokan, hogy a lakosság visszakaphatná a pénzét?

Egyetlen oka van ennek, mégpedig az, hogy Érd 2012 és 2015 között 3,6 milliárdot kapott a csatornázási projekt önerejének kiváltására, ami azt jelentette, hogy a lakossági hozzájárulás okafogyottá vált, amit T. Mészáros Andráséknak már rég vissza kellett volna fizetniük.

A „csatornapénzekről” szóló cikksorozatunk folytatódik, olvashat majd a volt érdi polgármester több tízmilliós pénzeiről, arról, hogyan dézsmálták meg a lakosság befizetéseit, amikor visszafizethették volna, és arról is, mit csinált az érdiek által megválasztott új városvezetés, vagyis hol tart ma az ügy. Kövessen bennünket online erdmost.hu felületünkön, illetve az erdmost.hu facebook oldalán.