Figyelmet érdemlő tény, hogy míg fel nem merült a lebontás lehetősége, egyetlen helyi civil szervezet vagy személy sem foglalkozott a rossz állapotban, funkció nélkül, magánterületen álló víztoronnyal, ami úgy élvez helyi védettséget, hogy annak indokoltságát semmilyen szakértői vélemény nem támasztja alá.
Az érdiek jószerivel el is feledkeztek már az ötvenes években felhúzott Tolmács utcai torony létezéséről. Fel sem merült senkiben az elmúlt években, hogy bármilyen módon is hasznosítani kellene/lehetne az eleve nem jó minőségű téglákból rakott létesítményt, míg 2023 elején a Krause cég – amelynek a telephelyén áll – el nem kezdte szorgalmazni a fejlesztéseit akadályozó torony elbontását.
A képviselők a februári közgyűlésen öntöttek arról, hogy módosítják a településkép védelmének helyi szabályairól szóló rendeletet, hogy a torony kikerülhessen a helyi védettséget élvező épületek közül. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy a torony bontását is jóváhagyták.
Hogy a bontással kapcsolatban is határozni tudjanak, társadalmi egyeztetést indítottak, több fórumon. Felkérték a lakosságot, írásban küldjék el véleményüket, újrahasznosítási ötleteiket, és bejárást is szerveztek a Krause cég telephelyén, ahol bárki saját szemével győződhetett meg a torony állapotáról, méreteiről, elhelyezkedéséről.
A Krause egyébként szakértőkkel is megvizsgáltatta a tornyot. A dokumentum szerint „az építmény nem rendelkezik műemléki értékkel, a korszakának jellegzetesen megformált, de nem különösebben kiemelkedő emléke.” Pont ilyen torony áll egyébként a közeli Velencén is:
Az önkormányzat kezdeményezésére június 15-én lakossági fórumot is tartottak a víztorony jövőjével kapcsolatban. Láthatóan igencsak kevesen voltak azok, akik a torony megmaradása mellett törtek lándzsát, de véleményüket ugyanúgy kifejthették, mint azok, akik a bontást tartották észszerű lépésnek.
Innentől a víztorony jövője már nem helyi ügy: egy érdi magánszemély ugyanis – mint azt a lakossági fórumon kilátásba is helyezte – kérelmet nyújtott be a Miniszterelnökség alá tartozó Építészeti Főosztály Műemlékvédelmi Osztályára, és kérte az érdi víztorony védetté nyilvánítását. A kulturális örökség védelméért felelős miniszter pedig a tudományos előkészítés és értékelés megindításáról döntött.
Mint utóbb kiderült, nem ez volt az egyetlen lépés a víztorony megtartása érdekében: szintén egy magánszemély (a neve nem ismert) panasszal fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, kifogásolva a víztorony örökségvédelmi státuszának tervezett megszüntetését, kérve a biztos vizsgálatát. A panaszos véleménye szerint – írja a polgármesternek címzett levelében a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes – „az önkormányzat nem nyitott tárgyalások folytatására az érték megmentése érdekében”.
A polgármesternek szeptember végéig kell tájékoztatni az ombudsmant, milyen lépéseket tettek, illetve terveztek megtenni a toronnyal kapcsolatban, beleértve azt is, biztosított-e a város társadalmi részvételt a műtárgy jövőjét illető döntéshozatalban. Az ombudsman arra is kíváncsi, mi indokolta 2016-ban a helyi védettség alá helyeztést.
„Nagyon furcsa az az állítás, hogy az önkormányzat nem nyitott a tárgyalásokra, hiszen a polgármester, illetve az alpolgármesterek többször személyesen egyeztettek a torony elbontását ellenző civilekkel. Mindenki lehetőséget kapott ötletei felvázolására, akár írásban, akár szóban, a lakossági fórumon. Ez utóbbi négy órán keresztül tartott, hiszen mindenkit meghallgattunk. A toronyvédők javaslataitól sem zárkóztunk el, sőt” – hangsúlyozta László Ferenc, a Polgármesteri Hivatal kommunikációs vezetője, aki értetlenül áll az ombudsmani levélben megfogalmazottak előtt.
„Ezek az állítások meglepőek, és nem értjük őket. Most is kapcsolatban állunk több civillel, és próbálunk velük közös nevezőt találni” – zárta szavait.
Hogy a műemlékvédelmi, illetve az ombudsmani eljárás mikor végződik, azt nem tudni, ezeknek ugyanis nincs határidejük. A műemlékvédelmi listát évente kétszer teszik közzé, de hogy a víztorony ügyében mikor határoznak, azt még nem tudni. Azt viszont igen, hogyha a víztorony műemlék lesz és nem lehet elbontani, az azzal járhat, hogy a Krause cég kivonul Érdről, máshová viszi a fejlesztéseit, ami jelentős bevételkiesést jelenthet Érdnek.
A Krause egyébként nemcsak a fejlesztési tervek miatt szeretné lebontani a tornyot, hanem azért is, mert balesetveszélyes állapota miatt túl nagy kockázatot jelent, emiatt nincs az a biztosító, amely a telephelyre biztosítást kötne.
