Amikor tegnap éjszaka körbelőtte az ég villámaival városunkat, és lehetetlenné vált semmiről se tudva aludni, eszembe jutottak az ófalusiak féltett és szeretett gólyái. Vajon ott kuporognak vihar idején a villanypózna tetején? És nem félnek?

Egy madarász barátom azt mondta, nehéz ugyan ilyenkor megfigyelni őket, de az biztos, hogy a nagy vihar még az öreg madarakat is megkínozza. A fiatalok ugyan ilyenkor már tudnak repülni, de sokáig még visszatérnek éjszakázni a fészekhez. A villámok és az erős, viharos szél nagyon veszélyes rájuk, ilyenkor lelapulnak és várják a végét.

Az érdi gólyapár idén már harmadszor fészkel a Hamzsabég térhez közel egy villanyoszlop tetején. Lelkes rajongó-féltő-óvó táboruk van az Érd – Óváros ÉRTÉKŐR csoportban, Madarász Ildikó, a csoport egyik mindenese heti egy-két alkalommal előáll egy „Gólya-hírrel”, és bejegyzéseit sokan követik. (Köztük az igen közel lakó polgármester és felesége is.) Ezekből is látszik, hogy idén, a korábbi évekhez képest hetekkel előbb érkeztek, ők tudják csak, mi késztette őket indulásra a telelő helyükön.

„Kis tatarozás után fészkük már készen is állt a családalapításra – meséli Ildikó. – A fiókák valamikor májusban keltek ki. Sokáig a fészek takarásában voltak. Eleinte csak ketten látszottak. Több hét telt el, mire a harmadik is biztosan kivehető volt. A szülői gondoskodásnak köszönhetően szépen fejlődnek. Már egy ideje naponta többször is kirepülnek a fészekből – pár napja a kicsi is – de eleséget még a szülőktől kapnak.”

Szüleikhez hasonlóan néhány hete meggyűrűzték őket is, így nyomon követhető, merre járnak. Nem biztos, hogy jövőre is látjuk őket, mert a fiatal gólyák 3-5 éves koruk körül kezdenek el költeni, és egy részük addig nem is tér vissza a szülőföldjére. Kóbor fészekfoglalók azonban rendszeresen köröznek a fészek felett, és Ildikó megfigyelte, hogy a madárpár ilyenkor hangos kelepeléssel zavarja el a betolakodókat.

Az érdiek szívükbe fogadták az ófalui gólyapárt, nevet is adtak nekik: Kelep és Kamilla. Fiókáik neveire közösségi szavazást írtak ki, és a legtöbb szavazatot a Pelyhes, a Kecses és a Vándor nevek kapták – bár fölmerült például a Krenya és a Snöci is. Fejlődésüket élénk figyelem kíséri, például egy július 14-i „Gólya-hír” szerint akkorát nőttek, hogy „alaposan szemügyre kell venni őket ahhoz, hogy meg tudjuk különböztetni a fiókákat a szülőktől, hiszen majdnem ugyanakkorák. Árulkodó jel, hogy a csőrük és a lábuk még nem piros. Mind gyakrabban nyújtóztatják szárnyukat, felugorva a fészekből, készülnek a repülésre. A büszke gólyamama/papa valamelyik szomszédos ház tetejéről figyeli őket. Néha kelepel, mintha megdicsérné vagy instruálná egyre ügyesedő fiókáit. Volt olyan is, hogy együtt gyönyörködtek a jól sikerült fészekaljban.”

Tíz nappal később pedig már szinte készek lettek az önálló életre, és az is kiderült, hogy a magyarok kedvenc nagy madara bizony próbára teszi a környékén lakók tűrőképességét.

„Lassan elérkezik az ideje, hogy Pelyhes, Vándor és Kecses elhagyja a „mama-hotelt” – írta bejegyzésében Mészáros Ildikó. – Ehhez sok mindent megtanultak a gólyaiskolában. Szobatiszták lettek, aminek az alattuk lévő felületek látják a kárát. Már nem igénylik a szülői felügyeletet és a pépes ételt. Gólyamama és -papa csak leteszik az eleséget és továbbállnak, a fiatalok önállóan falatoznak. Ügyesen rendezgetik a tollazatukat és a fészek kilazult gallyait. Tornából is jeleskednek. Kitárt szárnyakkal egy-egy pillanatra sikerül elrugaszkodniuk a levegőbe, majd visszahuppannak. Legújabb tudományuk a kelepelés. Ezt szeretik a kora reggeli órákban gyakorolni. Eleinte bátortalanul ment. Minap azonban elzavartak egy felettük köröző idegen gólyát.

Ma izgatott kelepelésre ébredtünk. Ezzel adták tudtára a környék lakóinak, hogy megkezdték a gólya-érettségire való felkészülés utolsó stúdiumát. Először a legügyesebb fióka repült át a közeli háztetőre. Nem sokkal később a másik landolt billegve mellette. Kistestvérük megszeppenve figyelte a történéseket. Akkor nyugodott meg, mikor újra hárman voltak a fészekben. Még párszor gyakorolták a leckét, aztán elégedetten pihentek.

Ha így megy tovább, rövidesen csatlakozhatnak a mezőn bogarászó szüleikhez, hogy megkeressék maguknak az ennivalót. A nemrég levágott gabona tarlója terített asztalt jelent számukra. A bőséges eleség és kellő idő a repülés gyakorlására reményteli alap a nyár végi nagy útra.”

Bár Érdre kikerült a „megtelt” tábla, a gólyákra ez nem vonatkozik. Az Értékőr csoport lelkesedése oly kitartó, hogy fölmerült, műfészek állításával újabb gólyacsaládnak biztosítsanak lakhelyet, mondta el Mészáros Ildikó. Egy csoporttag ki is szemelte a Mecset csárda melletti réten álló, használaton kívüli villanyoszlopot.

A helynek több előnye is van. Nem áll fönn áramütés veszélye, a fészek alatt kész leszállópálya biztosítaná az új szaporulat számára a gyakorlás lehetőségét, és közel az ártéri békás-egeres terülj asztalkám. Ráadásul a gáton sétálók számára is jól megfigyelhető a fészek.

El kellett azonban rendezni a jövendőbeli lakók számára a tulajdonviszonyokat is.

„A polgármester úr közbenjárásával és a Vagyongazdálkodási osztályvezető, dr. Fiam Ildikó által megkaptuk a gólyakosár állításához való tulajdonosi hozzájárulást. Így leírva egyszerűnek tűnik a dolog – fűzi hozzá Mészáros Ildikó -, de nem volt az. Az osztályvezető asszony kiderítette, hogy az oszlop ugyan önkormányzati területen áll, de az ELMŰ a tulajdonosa a vezetékjog miatt. Egy vidéki hálózatépítő cég telepítette, a gátőrház árammal való ellátásra, később azonban másik vezeték vette át a szerepét. Az ELMŰ jogutódjával, az E-onnal már nehezebb dolgom volt. Időközben átalakult a tulajdonosi szerkezet, és a hálózatépítő vidéki céget nehéz volt elérni. Ők visszapasszolták a tulajdonosi hozzájárulás kiadását az önkormányzatnak. Innen már gyorsan ment, hála dr. Fiam Ildikónak és a polgármester úrnak.”

A gólyakosár egyszerű szerkezet: kell egy fémből készült kerek alap, amit az oszlopra erősítenek. Ez azután néhány gallyat, ágat beletűzve vonzó lehet a fészekrakó gólyák számára, olvasható a Magyar Természetvédelmi és Madártani Egyesület honlapján. A kihelyezésre alkalmas időszak szeptembertől márciusig tart, amíg a madarak délre vonulnak.

A gyűrűzést végző madarász szerint a gólyakosár bekerülési költsége manapság százezer forint körül van. Felajánlotta, hogy utánajár, van-e kedvezőbb árú megoldás, erről a nyár végén egyeztetnek vele. Az Értékőr csoport közössége nyitott arra, hogy adományokból teremtsenek otthont egy újabb gólyacsaládnak – az első 20 ezer forintos felajánlás már meg is érkezett. A gyűjtést ősszel kezdik, és ha minden jól megy, tavasszal új vonzó kosár várja az új gólyapárt, amely megtiszteli városunkat azzal, hogy itt alapít családot.