Amikor végre esik, örülünk, aztán mikor nagyon esik, sírunk, mert mindent hoz és visz a víz. Ez többé-kevésbé minden településen így van, Érden talán kiemelten. A helyszínek általában ismétlődnek.

Egy ma reggeli Facebook-bejegyzést idézünk:

„Sajnos évek óta fennálló probléma hogy nagyobb esőzés után/közben a Kis-Duna utcában a lezúduló vízmennyiség az utcára mossa a szennyvízcsatorna tartalmát, ezzel napokig bűzzel és fekáliával, wc papír foszlányokkal tarkítva az utat, parkolókat.

Az utcában dolgozó autószerelőként rendkívül fertőzésveszélyesnek találom a helyzetet, mivel az autók széthordják kerekeikkel, be a műhelybe onnan pedig könnyen az ember nyakába kerül a dzsúz. Az ÉTCS-nél többször be lett jelentve az eset, kijöttek megnézték majd azzal a kijelentéssel tovább álltak, hogy nem tudnak vele mit csinálni. Szerintem ez nem 21. századhoz illő állapot, ez így tovább nem maradhat. Mi lehet a megoldás erre?”

A bejegyzést jegyző autószerelő személyesen a polgármesternek is címezte elkeseredett panaszát, amire Csőzik László reagált is: kiment a helyszínre, de nem talált ott senkit, akivel egyeztetni tudott volna.

Egy kommentelő azzal magyarázta a kiöntést – alighanem helyesen -, hogy rengeteg ingatlanról bevezetik a csatornába az esővizet, és azt a csatornarendszer egy nagyobb felhőszakadáskor – amilyen az éjjel is volt – nem tudja elvezetni. Ráadásul – fűzte hozzá Kocsner János volt ellenzéki támogatású képviselőjelölt – a terület, tehát Érdliget Dunához és a 6-os úthoz közeli része valamikor mocsaras vízgyűjtő volt, és itt állt az orosz repülésirányító objektum. „Sajnos a feltöltés csak nagyjából készült el, mert az akkori városvezetés leállította, ezért most is odafolyik a víz.”

Hozzátehetjük, a lezúduló vizet a vasúti töltés megfogja, ezért tud ott felgyűlni, amíg csak el nem nyeli a föld.

Tanulság lehetne és a további hasonló esetek megelőzésére szolgálna, ha valamennyi érdi polgár átgondolná, van-e tudomása arról, hogy ő maga valaha, vagy a felmenői a szennyvízcsatornába vezették az esővizet, ahelyett, hogy megpróbálnának belőle amennyit csak lehet a saját telkükön hasznosítani, de legalább felfogni.

Csőzik László polgármester mindenesetre azt ígérte, hogy hétfőn a helyszínre megy, és kollégáival megoldást keres a problémára.

Az áradásszerű esők a város több pontján is problémát okoznak, ezek rendszerszintű kezelése a város sűrű beépítettsége és az áramlási viszonyokra fittyet hányó parcellázások miatt igen nehéz.

Komoly gondot okoz, hogy a házak előtti árkok tisztítatlanok, illetve az ingatlantulajdonosok sok helyen betemették őket, hogy tudjanak ott parkolni. Aztán amikor jön az ár, baj van és egymásra mutogatás – mint rendesen.

A papi földekre épített Érdi Városliget körül az eddigi vízhiányt fölváltó vízbőség a rég elfeledett árkokban jelentkezett. Egy lakó azt panaszolta, hogy „valaki” 2-3 hete kitisztította a volt patakmeder kétharmadát, a többit azonban szemetesen hagyta, benne fölgyűlt száraz növényzettel és bele dobált hulladékkal.

„Vajon csak a 2/3 rész tisztítására kaptak megbízást illetve térítést a dolgozók? – teszi föl a kérdést a poszt szerzője, egyúttal a polgármestert megszólítva intézkedést sürget. – Mindenesetre a tegnap éjféli égszakadásnak meg is volt az eredménye. A Néra utca 30-tól a Néra utca 34-ig elárasztott minket a lezúduló esővíz. Egészen a kertjeinkbe. A kisebbik gond volt, hogy a (volt) patak meder helyett az utcában hömpölygött az esővíz.”

Az egyik kommentelő Érd az ingatlanok és közterületek tisztán tartására vonatkozó önkormányzati rendeletéből idéz, kiemelve, hogy ki-ki gondoskodni köteles „az ingatlana előtti, melletti közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek – kivéve élővízfolyások – tisztán tartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról az úttestig terjedő teljes területen”.

Vagyis – fűzi hozzá -, „nem a város dolga rendbe tenni az árkot, a városgazda cégnek semmi köze hozzá”. „Miért csak itt Magyarországon nem vállalunk semmit, úgy akarjuk Svájcot vagy Nyugat- Európát utolérni, hogy mindig csak várjuk, hogy valaki megcsinálja a dolgunkat helyettünk, akkor is ha nem az ő dolga? A képviselőt bármikor el lehet érni telefonon, e-mailben, segít mindenben, de meg kéne néznünk azt is, hogy mi mit teszünk hozzá a városhoz, miközben az elvárásaink az eget verik.”

A polémia kivételesen kulturált keretek közt folytatódott, és igen szép eredménnyel zárult: az árok dugulásmentesítve várja az újabb áradást. (Reméljük, az még nem ma éjjel lesz!)

Tanulság pedig az lehetne, hogy gondolkodjunk előre, és számítsunk az immár akár éves gyakorisággal bekövetkező rendkívüli esőzésekre is. Bárkié is a mulasztás – ha van -, a lényeg az, hogy védjük meg magunkat az elemi károk ellen, ha az a kényelmes helyzet állt elő, hogy ez csak egy kis takarításon múlik. Hát rajta!