1526 júliusában a háromezer fős seregével Mohácsra induló II. Lajos király Érden vendégeskedett pár napig, Sárkány Ambrus kastélyában. Július 22-én az érdi réven átkelt a Dunán, hogy a Csepel-szigeten búcsút vegyen feleségétől, Habsburg Máriától.

Seregéhez itt, Érden, illetve Érd után lengyel katonák is csatlakoztak, akik ugyanúgy életüket áldozták a törökök elleni csatában, ahogy II. Lajos király, vagy Sárkány Ambrus.

A 2004-ben alakult Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület 2007-ben állíttatott táblát a kastélydomb lábánál annak emlékére, hogy II. Lajos király Mohácsra induló magyar serege és a lengyel segédcsapat itt egyesült.

Azóta minden esztendőben megemlékeznek a lengyel és a magyar áldozatokról. Az ünnepség – ahogy ez már hagyomány – a Szent Mihály templomban tartott szentmisével kezdődött, majd az emlékműnél Dózsa Lajos, az egyesület titkára köszöntötte a megjelenteket.

Csőzik László emlékezett a 497 évvel ezelőtt Érden, illetve Mohácsnál történtekre, II. Lajos életére és halálára, az ezt követő viharos évszázadokra, illetve az évezredes lengyel-magyar barátság legfontosabb mérföldköveire.

Utalt arra, hogy Érd is fontos szállal kötődik Lengyelországhoz: az első testvérvárosi együttműködés Lubaczów-val jött létre annak idején, mintegy húsz esztendeje, sőt, a voltaképpeni kapcsolat a ’90-es évekre nyúlik vissza.

„Ezt ápolni kötelességünk, és azon leszünk, hogy a jövőben még jobban kibontakoztassuk” – húzta alá Csőzik László.

A mohácsi csata ötszázadik évfordulója három év múlva lesz. A város is készül erre: Csőzik László elmondta, hogy már 2020-ban elkezdett dolgozni azért, hogy Érd történelmi emlékhelye – a kastély, a katakombák, a gazdatiszti ház és környéke –  forrásokhoz jusson és megújuljon. Így Érd is méltó módon emlékezhetne meg e fontos dátumról.

„Az EU-s költségvetésben a pincerendszer felújítását el  tudtuk fogadtatni, remélem, ez meg is valósul. A gazdatiszti ház engedélyes tervei is elkészültek, és hamarosan kész lesznek a részletes kiviteli tervek is. Szeretnénk a huszonharmadik óra ötvenkilencedik percében, azaz mielőtt az enyészet martalékává válik, megmenteni a gazdatiszti házat” – zárta szavait a polgármester.

„Múlásán vészes, romboló időknek
E végzet-utat nézzük, mint csodát –
Egy jelt emeltünk emlékeztetőnek:
E fal, oroszlán, bástya, sziklakő:
Hadd hirdessék az élet himnuszát!”

Ez a részlet Vályi Nagy Géza Az érdi út című verséből való, amit Baka Györgyi költő olvasott fel. Keresve se találhatott volna ennél jobb verset a vasárnapi rendezvényre, ami a magyar himnusz eléneklésével zárult.