Városunk képviselőtestülete 2023 február 23-i ülésén döntött arról, hogy módosítja a településkép védelmének helyi szabályairól szóló rendeletet, annak érdekében, hogy kikerülhessen a helyi védettséget élvező épületek közül a Tolmács utcai víztorony.

Az építmény a német tulajdonú Krause Kft. telephelyén áll, erősen leromlott állapotban, használaton kívül. A cég fejlesztési elképzeléseire hivatkozva kérte a helyi védettség megszüntetését. Az általa megrendelt szakvélemény szerint a torony műemléki szempontból nem igazán értékes, „korszakának jellegzetesen megformált, de nem különösebben kiemelkedő emléke”.

Az is kiderült, hogy a Krause nemcsak a fejlesztési tervek miatt szeretné lebontani a tornyot, hanem azért is, mert balesetveszélyes állapota miatt túl nagy kockázatot jelent, emiatt nincs az a biztosító, amely a telephelyre biztosítást kötne.

A városnak nyilvánvalóan fontos a Krause jelenléte, hiszen több mint 30 éve itt működik, és több százmillió forintot fizet be a kasszába, ami még emelkedne, hiszen a cég bővíteni szeretné meglévő üzemcsarnokát, új munkahelyeket ígér.

A városnak ugyanakkor fontosak a helyi védettség alá helyezett épületei is, hiszen ilyenekből nincs sok. A városvezetés szeretné megismerni a városlakók véleményét – erre egyébként jogszabály is kötelezi -, javaslatait, hogy megalapozottan dönthessen. Ennek érdekében először is meghirdette, hogy a viztorony@erd.hu e-mail címre újrahasznosítási ötleteket vár.

Ezt követően nyilvános bejárást szervezett március 21-én, ahol kiderült, hogy az öreg toronynak számos lelkes barátja van. Annak ellenére, hogy védencük elég rossz állapotban van, kezdve az egyszerű lemezajtótól mind a hét – rozsdás vaslétrákkal megközelíthető – szintjén át egészen a lemezekkel fedett tetőig. Az is kiderült ezen alkalommal, hogy a cég ügyvezetője, dr. Mohácsi Gábor szerint a tét negyven család sorsa, akik utcára kerülhetnek, ha a torony továbbra is útjába áll a fejlesztési terveknek.

Fölmerült a látogatáson, hogy vajon a cég mit tett azért, hogy a torony ne kerüljön ilyen rossz állapotba, azzal együtt, hogy köztudott, mire a torony helyi védettség alá került, az állapota már erősen leromlott. A bejáráson Mohácsi úr megmutatta fotókon, milyen állagmegóvási intézkedéseket tett a cég.

A lakosság izgalmas javaslatokat is fölvetett a torony közösségi célú hasznosítására – ilyen volt például a torony gravitációs energiatároló erőműként való továbbéltetése -, azonban ezekhez mind a víztároló kapacitása, mind az állapota elégtelen volna.

Fölvetődött az is, hogy a tornyot le kellene bontani, és a használható tégláiból felépíteni egy földszintes hasonmását – másutt –, vízügyi bemutatótelep céljából.

„Ezzel a gondolattal akár a városvezetés is tudna azonosulni – tudtuk meg László Ferenc kommunikációs vezetőtől. – Szívesen vennénk, ha olyan megoldás születne, amely valamilyen módon megőrizné a torony értékét, hiszen egy letűnt kor emlékét őrzi.”

A legkreatívabb ötlet szerint az érdi torony lehetne az ország legnagyobb napórája, és mivel városunk egyetlen hivatalos túraútvonala, a LevenDuna is erre halad, a víztorony fenséges vonala, vicces süvege gyönyörködtetné az erre túrázókat.

A társadalmasítási folyamat végén az önkormányzat most lakossági fórumot rendez, melynek időpontja: 2023.06.14 (szerda) 18.00 óra, helyszíne a Polgárok Háza Díszterme (Érd, Alsó utca 3.)

A lakossági fórum kizárólag a fenti témával kapcsolatos kérdésköröket érinti, bárki részt vehet rajta és kérdést, javaslatot tehet. A toronnyal kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket még mindig – legkésőbb június 22 -ig – jelezheti a lakosság e-mailben a foepitesz@erd.hu címre, az E-TÉR felületén, a Polgárok Háza ügyfélszolgálatán leadva, valamint postai úton a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Főosztályának (2030 Érd, Alsó u. 1.) címezve.

Az önkormányzat a februári közgyűlés után több fordulóban is egyeztetett a Krause vezetésével, személyesen a tulajdonossal is, ezekről László Ferenc kommunikációs vezetőtől annyit tudtunk meg, hogy „ígéretesek és előrehaladottak”.

„Meg kell győződnünk arról is, hogy a Krause milyen beruházást szeretne – számolt be még korábban Csőzik László polgármester az önkormányzat által képviselt tárgyalási alapokról. – Látnunk kell, érdeke-e ez a városnak, és a fejlesztések csak olyan módon képzelhetők-e el, hogy azoknak a torony útjában áll. Arról is meg kell győződnünk, hogy a cég valóban képes-e megvalósítani a szóban forgó fejlesztéseket.”

A torony helyi védettségéről az önkormányzat irattárában megtalálható dokumentumok szerint az 1992-es határozat az üzletrész/tulajdonrész eladásáról, illetve a közös cég társasági szerződése még csak nem is említi a tornyot. A város 2007-es örökségvédelmi rendeletének előterjesztésében sem szerepel. Egy 2009-es tanulmányban kerül elő, amely javasolja a 2007-es rendelettel még védetté nem nyilvánított építmények listájának kiegészítését – ebben fél mondat utal a toronyra -, majd a 2010-es rendelet előterjesztésében szintén egy fél mondat utal a toronyra. A települési Értéktár itt tanulmányozható (a 95. oldalon).