Olvasónk, Horváth Annamária felháborodva mesélte az ÉrdMostnak, hogy az utóbbi hónapokban többször is megkárosították az Ercsi úton található Érdi Köztemetőben. Egészen pontosan a nagyszülei sírját, amit ő és családtagjai gondoznak már sok-sok éve.

„Még télen történt, hogy letörték és elvitték a sír tetején található díszt, egy kőből készült galambot. De a koszorúk is rendszeresen eltűnnek, miként a sírba ültetett virágokat is többször kiásta valaki” – panaszolta Horváth Annamária.

Egy másik olvasónk, Erika a szülei sírjához jár ki, és ő is többször tapasztalt már rongálást, illetve konkrétan lopást. Manapság már kétszer is meggondolja mivel díszítse a nyughelyet, mert az elmúlt tíz évben volt, hogy letörték a virágtartó vázákat, elvitték a mécseseket, és ahogy Annamária, úgy ő is tapasztalta, hogy tövestül tépték ki a sírból a virágot. Egy darabig még pótolta a dolgokat, de mint fogalmaz, az alkalmanként több ezer forintba kerülő pótlás kútba dobált pénznek bizonyult.

Persze, korántsem az érdi sírkert az egyetlen az országban, ahol lopni szoktak. Sajnos a jelenség országos szinten évtizedek óta velünk él, tele van a világháló az erről szóló  cikkekkel. Hogy csak az egyik legfrissebbet említsük, Budapesten, a kőbányai Új Köztemetőben a minap egy egész síremlék tűnt el.

László Ferenc, a Polgármesteri Hivatal kommunikációs vezetője az ÉrdMost kérdésére elárulta, ahhoz képest, hogy 14 ezer sírhely van az érdi temetőben, évente mindössze 20-25 bejelentést érkezik a szolgáltatást üzemben tartó Érdi Városgazdához. Ettől függetlenül ez létező probléma, és kéri a lakosságot, hogy mindenképpen jelentsék a temetői gondnokságon, ha rongálást tapasztalnak.

Harmat Béla, a Szigü Temetkezés érdi kirendeltségvezetője szerint a temetői lopások évtizedek óta gondot jelentenek. Úgy véli, ezek elsősorban rongálási szándékkal és alkalmi jelleggel történnek. Nem személyre szóló dolgok ezek, sokkal inkább az emberek „általános” vandalizmusa áll a háttérben.

Arra a kérdésre, hogy a vandálok mekkora kárt tudnak okozni egy-egy akciójukkal, Harmat példaként a sírokon gyakorta megtalálható virágtartó vázát említi. Ez lehet 5000 forint, de a mérettől és anyagtól függően tízezrekkel drágább is.

„És akkor az igazán díszes nyughelyekről, mint akár a cigány kripták, még nem is beszéltünk, ahol például kispadot, kerítést vagy épp különféle szobrokat is állíttat a gyászoló család” – magyarázta a sokat látott temetkezési vállalkozó.

„Lelkileg ki vagyok készülve, minősíthetetlen, hogy egy szent helyen ez történik. Azt gondolom ez kegyeletsértés”- fogalmazott Annamária. Erikának is összeszorult a szíve, amikor meglátta a rongálásokat, mégsem szólt senkinek, mondván, úgy sincs semmi értelme.

Harmat Béla szerint rendkívül nehéz ezt a helyzetet kezelni, hiszen egy igen összetett problémáról van szó. Jogilag valóban kegyeletsértésnek minősül az ilyen károkozás, amit nem követ rendőrségi eljárás, mert a lopáskár egy bizonyos összeghatár alatt marad. Azaz nem éri el a büntethetőség határát.

A másik, talán ennél is nyomósabb érv, hogy emlékei alapján még soha senkit nem sikerült rajtakapni. A temetkezési szakember kiemelte: egy akkora temetőben, mint például az érdi is, rettentően nehéz figyelemmel követni az eseményeket.

A temetőnek több bejárata van, sok sír takarásban van, illetve valószínűsíthető, hogy a garázda emberek kellő odafigyeléssel hajtják végre a morálisan megkérdőjelezhető cselekedetüket. És mint hangsúlyozza, a temetők bekamerázása sem lehet megoldás, ugyanis a kegyeleti jog gyakorlójának személyiségi jogait sérti, ha kamerával figyelik.

László Ferenc ezt kiegészítendő hozzátette, az Érdi Városgazda egyébként rendszeresen tesz közzé álláshirdetést, amiben temetőgondnokot keresnek, mert bizony a munkaerőhiány is oka lehet a különféle károkozásoknak.