Április 24-én Érden több iskolában is sztrájkoltak a pedagógusok. Ahogy kollégáik is tették országszerte. Nem vonultak utcára, hanem az iskolán belül függesztették fel a munkát bizonyos időre. Így tiltakoztak a státusztörvény ellen, amely több jelentős és hátrányos változással is jár rájuk nézve.
Például a munkaadó ellenőrizheti a tanárok, oktatók munka során használt számítógépét és okostelefonját is. De a hatalom akár le is hallgathatja őket. Ha ez mind nem elég, az új törvény megszűntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és helyette létrehozna egy új fogalmat: a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt”, ami jóval kevesebb védelmet ad a közoktatásban dolgozóknak, mint a közalkalmazotti – írja a 444.hu.
Na, ebből aztán végképp nem kérnek a pedagógusok A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Érdi Tagintézményénél 40-en dolgoznak, közülük 18-an sztrájkoltak.
„Mindenki látja, mi a helyzet: létszámhiány van, a gyerekek nehezen kerülnek be a foglalkozásokra, terápiába. Nagyon nehezen tudjuk megoldani az ellátást, mert olyan kevesen vagyunk, hogy a helyettesítésre sincs emberünk. Ennek ellenére a közoktatásra akarják erőltetni ezt a méltatlan státusztörvényt. A jogszabály az eredeti sztrájkkövetelésekre és a problémákra nem ad megoldást, ehelyett fenyegetőznek” – kesergett Dóry Erika logopédus.
Maróti Zsolt Viktor, egy érdi iskola történelemtanára a kollégáival vett részt a hétfői akcióban. A fiatal tanárnak ez már a tizedik sztrájkja.
„A státusztörvénynek vannak elég nehezen értelmezhető részei. Egy biztos: a törvényhozónak van valamilyen célja a jogszabállyal. Márpedig én csupán egyetlen célt látok: azt, hogy egyes, az oktatásban meglévő problémákat erővel orvosoljanak” – vélte Maróti Zsolt Viktor.
„Ha most kezdeném a pályát, elbizonytalanítana az a helyzet, ami a közoktatásban van. Objektíven nézve: van két fél, amelyik nem tud megegyezni, épelméjű, normális párbeszédet folytatni. Akarnék-e pályakezdőként egy olyan szektorban elhelyezkedni, amely a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság világa, és ahol nem hallgatják meg a véleményemet?” – tette fel a költői kérdést a történelemtanár.
„Ha nem sztrájkolnék, az azt jelentené, hogy elfogadom a helyzetet” – folytatta. – Amikor az ember azt látja, hogy nincs értelme kiállni, érezheti úgy is, hogy az ő egy-két órás sztrájkján nem múlik semmi. De hát hogyne múlna… Egy tanár példát mutat a diákjainak a viselkedésével, hozzáállásával. Az is példamutatás, hogy gondolok valamit a világról és kiállok mellette.”
