fokep

Élt 21 évet, emlékezete viszont örök – egy hős a halottak között

fokep

Élt 21 évet, emlékezete viszont örök – egy hős a halottak között

Utánajártunk, kié a katonasír az érdi temetőben, és mi lesz vele.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Megható történet olvasható az Érd Óváros Értékőr Facebook-csoportban. Szerzője Pokorny Ferenc, aki másodkézből lett őrzője a fiatalon meghalt Mercz Tibor emlékének. Engedélyével közöljük Egy katonasír az Érdi temetőben című írását. Utánajártunk ugyanis az írásban felvetődő kérdéseknek.

„Ha az érdi központi temetőben jár valaki – és érdekli – találhatja ezt az egyszerű földhányásos és kőkereszttel megjelölt sírt, a 12. parcella 6. sírhelyén. Alatta egy II. világháborús, az Ófalui harcokban súlyos sebesülésében meghalt katona nyugszik. Csak a neve van felírva, „MERCZ ISTVÁN élt 21 évet”. Semmi nem jelöli, hogy itt ez egy hősi halott katona sírja.

Amikor a háborúban odaveszett érdi katonák neveit kutattam, levelezésbe kerültem egy idős hölggyel, aki megosztotta velem ennek a katonának a történetét. Közreadom, mert annyira szívszorítóan megindító a történet.

Egy katonasír Ukrajnában 1941-ben (Fortepan/Berkó Pál)

1944 december 6-án, de. 10 óra körül a Tökölről átkelő orosz hadseregrész eléri Érd-ófalu előterét, a Gyormai Fehérkeresztnél állnak, majd tüzérségi előkészítésként iszonyú aknazáport zúdítanak a falura. Az itt védő viszonylag kis létszámú német és magyar egységeknek hátrálni kell a Kakukkhegyről leözönlő többszörös túlerő elől.

A kialakult tűzharc során, Mercz honvéd súlyosan megsebesül. Társai harc közben, még egy darabig viszik magukkal Újfalu felé, de ez így lehetetlen, és egy háznál leteszik, ahol a család befogadja. Ápolják, csíkokra tépett lepedőikkel kötözik, de kellő orvosi ellátás és gyógyszer nélkül sebfertőzésben meghal. Nagy Lajos a családfő, szekrényből ácsolt koporsóban maga temeti el az érdi temetőben. Hozzátartozóit fellelni nem sikerül, sokáig kutattam magam is eredménytelenül.

A befogadó család a katonát saját kedves halottjaként kezeli, és a sírját gondozza, azután is, hogy elköltöztek Érdről, minden évben visszatérnek a sírt gondozni, melyet saját költségükön váltottak meg.

A nekem levelet író idős hölgy 10 éves gyerekként naponta ápolta, kötözte ezt a sebesült katonát.

Forrás: Mek.oszk.hu

A temető fenntartója, pár éve fel akarta számolni a sírhelyet, mivel a valamikori 10 éves kislány megöregedett, és már nem járt ki a sírt gondozni. Noha utódai rendszeresen ápolják, de valahogy megkéstek a sírhely újraváltásával. Nekem sok levelezésembe került, míg tudatosítottam, a Városvezetéssel, hogy ez egy hősi halált halt katona sírja. Annyit sikerült elérni, hogy a keresztre akasztottak egy sárga szalagot, és nem számolták fel.

Ma már én sem járok az érdi temetőbe, nem ismerem ennek a sírhelynek további sorsát.” (Pokorny Ferenc)

Megkérdeztük a polgármesteri hivatal kommunikációs vezetőjétől, László Ferenctől, mit lehet tudni a 12. parcella 6. sírhelyéről, és az alábbi kis történet kerekedett ki.

„2014-ben kerültek ki a jelzések a megváltatlan sírokra. Ezt a sírt akkor nem katonasírként tartották számon, és azzá nyilvánítani nem is volt dolga a temetőgondnoknak. Az eljárást azonban kezdeményezte valaki más, és erről értesítést kapott az önkormányzat a Honvédelmi Minisztériumtól. Ekkor került a HM hadisírokat jelölő sárga szalagja a sírra. Azóta a törvény szerint a HM kötelessége gondozni a sírt, státusza pedig védett.”

A hadisírok gondozásának története is hányattatott Magyarországon – miért is ne lenne az – még ha csak 2015-ig tekintünk is  vissza.

A HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal létrehozásával a hadisírgondozást is annak feladatai közé illesztették. A következő évi „racionalizálás” a hadisírgondozás feladatait több szervezet között osztotta meg, melyből a meghatározó tevékenységi körök visszakerültek a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumba, ahol jelenleg a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság foglalkozik e területtel. A hivatalos adatbázisok valamennyi linkje  zsákutcába torkollik, de sikerült kicseleznünk a rendszert: ez a link működik.

Sajnos egy olyan programot sikerült hozzá telepíteni, amellyel mindent lehet, csak keresni nem. Az nem működik, hogy beírsz egy nevet vagy az Érden eltemetettekre keresel rá. Elvben lehetne, csak nem működik. A 42 ezernél is több néven tízesével tudsz ugrani, és ha végre odaérték az M betűs nevekhez, azok nincsenek betűrendben. Úgyhogy a magam részéről több száz M betűs honvéden átpörgetve feladtam. Mercz István vagy benne van az adatbázisban, vagy nincs.

A sírja Érden legalább megvan még – amint a ma készült fotón is látszik -, a neve már nincs. Olyan nagyon ezek szerint nem gondozzák a hivatalosságok. Ezzel a cikkel az emlékezetét felfrissítettük, de pártfogója immár nincs. Talán akad Érden olyan jótét lélek, aki egy névtáblát is készít rá.

Mercz István sírja, immár a névtábla nélkül 2023.03.24-én

Ha elrugaszkodunk e szerencsétlenül járt fiatalember sorsától, aki már majdnem túlélte a világégést, de mégsem, az óvárosi csoportban megjelent történet alatti kommentek közt van egy elgondolkodtató: „én egyetlen magyar katonát sem neveznék hősnek, aki a II. világháborúban meghalt. Akár a Don-kanyarnál, akár Ukrajnában, akár az Árpád-vonalnál vagy Érd-Ófalunál haltak meg, nem hősök voltak, hanem áldozatok…”

Képünk hátterében a 11. parcella a szovjet elesett katonák emlékművével

Nos, a hivatalos minősítés nem vizsgál a II. világháború elesetteit illetően körülményeket. „A korabeli megfogalmazások különbséget tettek az „elesett” és a „meghalt” fogalmak között is. Így például „elesett” az, akit harc közben ért a halál és „meghalt” az, aki például közúti balesetben vagy vasúti szerencsétlenségben vesztette életét. Ettől függetlenül a hadműveleti területen „meghalt” kategóriába sorolt katonák is hősi halotti minősítést kaptak. Véres veszteségnek nevezték a harcban meghalt, harcban megsebesülteket. De a háborúban szerzett sebesülés vagy ott szerzett betegség következtében a háború befejeződése után elhalálozott katonákat is hősi halottnak tekintették.”

Annak a 13 éves fiúnak a bölcs józansága jut eszembe, akit a március 15-i fáklyás menetben arról kérdeztem, el tudná-e képzelni, hogy hőssé váljon. Azt mondta, amint videónk elején hallható: „Én nem nagyon akarok hős lenni, csak ember.”

Fotó: Süle Zsolt

További cikkeink

További cikkeink

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email