Egri Ákos hatodikos. Három éves kora óta focizik, azaz nyolc esztendeje. Tárnokon kezdte, az Érdi VSE-nél folytatta, aztán elvitte őt a Fradi. „Tavaly februárban átaigazoltak, de én visszajöttem” – mondta mosolyogva.

Azért igazolt vissza az Érdhez, mert úgy érezte: a szűk egy év alatt nem kapott annyi játéklehetőséget, mint szeretett volna, edzéseken pedig nem azt a teljesítményt várták tőle, amit nyújtani tudott. „Minden maximumot kihoztam magamból, amit csak lehetett” – mondta a fiatal srác, aki egy januári szlovákiai tornán ismét az Érdi VSE színeiben csillogtathatta a tudását: hat gólt rúgott.

„Ott éreztem azt, hogy végre elég lehetőséget kapok, és megmutathatom, miért is vagyok itt” – tette hozzá Ákos. „Azért érzem jól magam az Érdi VSE-nél, mert itt a társak biztatják, segítik egymást. És nagyon jók az edzésfeladatok is.”

Heti három edzésre jár, illetve, ha meg tudják oldani, akkor négyre. „Persze, hogy meg tudjuk oldani a négyet” – mosolyog. Emellett jár floorball-edzésekre is. „Fociról megyek, így megúszom a bemelegítést.”

Ákos a jövőjét is a sport égisze alatt képzeli el, a labdarúgás mellett szívesen foglalkozna sportdiplomáciával, ezért egy kéttannyelvű gimnázium a cél. Nagyon jó a nyelvérzéke, és a nyelvtudásnak akkor is hasznát veszi, ha profi labdarúgó lesz.

„Az angolt jobban szeretem, mint a németet, jobban is megy. Az iskolában német a választott nyelvem. Angolt a játékokból tanulok, átállítom a feliratokat. Az edzések és az e-játékok mellett szeretek eljárkálni ide-oda, például a trambulinparkba, ahol le tudom adni az energiáimat.”

Ákosnak nagy a mozgásigénye, imád ide-oda csavarogni a szüleivel, testvéreivel, a keresztanyjával. Vagy átmegy a barátaihoz. „Hétvégén vagy szünetben lemegyünk a keresztanyámmal Pusztaszabolcsra, ott lakik a nővére. A bátyáim dolgoznak a kertben, én inkább focizok. De ha nincs munka, megyünk mindnyájan az ottani pályára.”

Így vissza is kanyarodunk a focihoz. Ákosnak az AC Milan a kedvenc csapata, és Messi a példaképe. „Anya nem engedett hazai mérkőzéseket nézni, mindig azt mondta, a magyar foci rossz. Szerintem ez nem így van, és szoktam is nézni, ha nincs más a tévében. Meg a tabellát is figyelem. Ne én legyek az egyetlen, aki nem tudja, miről van szó, amikor a többiek erről beszélgetnek. Az Érdi VSE-n kívül a Fradi meg a Zalaegerszeg a kedvencem.”

Ákosnak nemcsak a lába fürge, hanem az esze is. De a magatartása hagy kivetnivalót maga után (ahogy ez egy hatodikos fiúnál általában lenni szokott). „Ha intőt vagy rossz jegyet hozok a héten, akkor nem mehetek a meccsre. Ezt az edzőim találták ki. Most arra törekszem, hogy a következő mérkőzésemig ne legyen egy darab intőm sem. Sajnos, fura dolgokért kapok… A múltkor is, nem én csaptam be az ajtót, hanem a szél. Én csak behajtottam…”

„Hirtelenharagú vagyok. Ha a bátyáim piszkálnak, nekik megyek. Aztán én kerülök a padlóra, mert erősebbek nálam. De majd idősebb koromban megmutatom nekik!”
Hogy hol mutatja meg nekik? Remélhetőleg a pályán, ahol még sokszor drukkolhatunk neki és az Érdi VSE-nek.