A durva környezetszennyezések elszenvedőit ritkán kérdezik, hogyan viselik a sebet, melyet a táj, a közvetlen környékük kapott. A híradások az anyagi károkat számszerűsítik, mert abból értünk: ki hány milliót lopott/keresett rajta, amit általában nem is lehet behajtani rajta.

Minket a hétköznapi „áldozatok” érdekeltek. Stábunk nemrég egy hétköznap késő délután végighajtott Sóskút felől a „fehér úton”. Miként már több cikkünkben is megírtuk, ez az az út, melyet – immár közigazgatási bíróság mondta ki – illegálisan „építettek” a Parkvárosi Köznevelési Centrum kivitelezői. „Építésnek” nem is annyira neveznénk, inkább „hulladéklerakásnak” – amihez aztán más kóbor elkövetők is csatlakoztak, szintén nem az építés szándékával.

Érd felől ugyan le van zárva, Sóskút felőle azonban szabad préda a táj. Olyankor mentünk, amikor azok járnak arra, akik naponta „használják” az érdi fennsíkot. Akik munka után nekiszaladnak mozogni, naplementét nézni vagy egyszerűen csak megcsodálni a különleges tájat.

Nem hétvégi turistákat kérdeztünk tehát, hogy mit tudnak és mit gondolnak arról, amit „ismeretlen tettesek” tettek vele, hanem az ott élőket. Mindhárman, akiket kérdeztünk, szívesen beszéltek róla, csak egy asszony nem, aki idegesen a kulcsát kereste a hulladékkal teleszórt réten. Reméljük, megtalálta!

Mi viszont nem találtuk meg a kapcsolatot az ügyben a bíróság által egyik felelősként megnevezett fővállalkozóval. A Mészáros Lőrinc családjához köthető Fejér B.Á.L. Zrt. honlapja ugyanis „átépítés alatt” áll, sajnálatos módon a telefont nem veszik fel, az e-mailben 10 nappal ezelőtt küldött megkeresésünkre pedig nem válaszoltak.

Terveink szerint a „fehér útra” újra és újra visszatérünk…

Első filmünket itt tekinthetik meg.