Furcsa állóháború van kialakulóban: a frontvonal a házi gyermekorvosok, a szülők, az iskolák és óvodák között húzódik. A harcoló felek ugyanazzal a jogszabállyal vértezik fel magukat, hol dárdaként, hol pajzsként tartva maguk előtt. A csendes küzdelem évtizedek óta tart, de most úgy tűnik, döntő ütközetre készülnek az orvosok.

Nátha, torokfájás, hasmenés, hányás. Minden szülő találkozott már ezekkel a tünetekkel. Tudjuk, hogy egy héten belül elmúlnak (legtöbb esetben legalábbis), mégis aggaszt minket a levert, lázas gyerek állapota.

Ahogy nőnek, és erősödik az immunrendszerük, egyre nagyobb rutinnal birkózunk meg ezekkel a pár napos betegségekkel. Sokan már csak igazolásért megyünk a rendelőbe, vagy ha elvisszük is a gyermeket vizsgálatra, előre kérjük az igazolást, merthogy „hétfőre biztos rendben lesz”.

Fenti gyakorlat, és egyáltalán, a házi gyermekorvosi igazolás kiadása ellen évek óta tiltakoznak a gyermekorvosok – az érdiek is.

„Az alapellátásban dolgozó gyermekorvos feladata a betegségmegelőzés, a felvilágosítás és a gyógyítás” – hangsúlyozta dr. Koncz Levente érdi házi gyermekorvos.

Hozzátette: emellett az utóbbi évtizedekben megjelent az igény, hogy a gyermekorvos különféle igazolásokat adjon ki, a munkaalkalmasságitól a sportorvosi engedélyen át a meglévő allergia igazolásáig. Ez azonban nem a házi gyermekorvos feladata, hanem a szak-, illetve sportorvosé.

De mi a helyzet a megfázás, hasmenés, egyéb könnyebb lefolyású betegség igazolásával?

„Vannak olyan állapotok, amelyek különösebb kezelés nélkül elmúlnak, és ezt tudják a szülők is, akik fel tudják mérni a gyermekük állapotát. Nekünk, gyermekorvosoknak, gyakorlatilag a szülők által elmondottakat kell az aláírásunkkal igazolni. Csakhogy mi nem vagyunk közjegyzők, és nem is írja elő semmiféle jogszabály, hogy igazolást kell kiadnunk” – húzta alá Koncz doktor.

Hangsúlyozta: az iskoláknak, óvodáknak lehetőségük van, illetve lenne elfogadniuk a szülői igazolást is.

„A szülő és az iskola közti kapcsolatot kellene úgy kialakítani és megerősíteni, hogy elég legyen a szülő szava arra nézvést, hogy a gyermek meggyógyult és visszatérhet az intézménybe. Nem beszélve arról, hogy a péntek délelőtt kiadott orvosi igazolás lehet, hogy hétfőre már érvényét veszti, mert a gyermek visszaesik, vagy – előfordult ilyen eset – eltöri a karját a hétvégén.”

A tíz érdi gyermekorvos már nyáron felvette a kapcsolatot a tankerület igazgatójával is. És jelezte az érdi intézmények vezetőinek, illetve az önkormányzatnak is, hogy nem kívánnak igazolást kiadni. Helyette azt javasolják, hogy az iskolák fogadják el a szülői nyilatkozatot – erre módjuk van akkor, ha házirendjükben emelik a szülők által igazolható hiányzások számát.

„Aki lógni akar az iskolából, az lógni is fog. Az orvosi igazolás nem ront és nem javít a helyzeten. Ezt egyes iskolaigazgatók már belátták, és elfogadták a levelünkben foglaltakat” – jegyezte meg Koncz doktor. Majd mutatott egy mintát a szülői nyilatkozatra is, amit oda szokott adni az igazolásért jelentkező anyukáknak, apukáknak.

Hogy aztán ezt elfogadják-e az iskolák, az más kérdés. Az orvosi igazolást helyettesítő szülői nyilatkozatot januártól szerették volna bevezetni minél szélesebb körben az érdi gyermekorvosok, de ettől elzárkóztak az iskolaigazgatók.

Ezt látva végül azt javasolták a házi gyermekorvosok, hogy az iskolák az átlagos három nap helyett ötször három nap szülői igazolást fogadjanak el. Ezt több iskola már alkalmazza, és a statisztikák szerint nem nőtt a hiányzások száma. Az oktatási intézmények azonban ezt egy oktatásügyi rendeletre hivatkozva nem tudják elfogadni.

Az iskolák határozottan ellenállnak

„A tanulói hiányzásokat az oktatási ágazatban érvényes rendelet szabályozza, ennek értelmében az érdi házi gyermekorvosok állásfoglalását nem tudjuk elfogadni. Ezt jeleztem Katona Ildikónak, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztály vezetőjének is” – mondta lapunknak Szilasné Mészáros Judit, a VMG intézményvezetője.

Mivel kíváncsiak voltunk az állásfoglalására, kerestük dr. Katona Ildikót is, aki a Pest Vármegyei Kormányhivatal sajtóosztályához irányított minket. Nem nyilatkozott lapunknak a tankerület vezetője, Rigó Katalin sem.

Szilasnétól ugyanakkor megtudtuk azt is, hogy egy januári értekezleten is szóba került az igazolások témája.

„Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy végtelen mennyiségű szülői igazolásra legyen lehetőség egy oktatási intézményben – nyilatkozta az ÉrdMostnak a VMG igazgatónője. – „Ha befogadnánk a szülői nyilatkozatot, esélyt adnánk arra, hogy egy gyerek úgy kerüljön vissza a közösségbe, hogy egyáltalán nem látta orvos – holott lehet fertőző betegsége is.”

„Beteg gyermek csak orvosi igazolással térhet vissza” – hangsúlyozta az igazgatónő, hozzátéve: iskolájukban három napot igazolhat a szülő. Viszont kikérővel (síelés, rokonlátogatás, előre tervezhető program esetén) az intézményvezető elengedi a gyermeket.

„A szülő által igazolható három napot bővíteni tudjuk a házirendünk szerint, de ebbe nincs beleszólásuk a házi gyermekorvosoknak, ez a mi hatáskörünk. Megértem, hogy telefonon, bemondás alapján nem ad igazolást a gyermekorvos. De azt elfogadhatatlannak tartom, ha vizsgálat után, indokolt esetben sem ad.”

És hogy mi lesz, ha a gyermek csak szülői nyilatkozatot tud bemutatni egy több napos betegség után? „Igazolatlan marad a hiányzása. A szülő a gyermekorvos felettes szervéhez fordulhat, és a gyermekét ért sérelem miatt beperelheti az orvosát” – válaszolta kérdésünkre Szilasné Mészáros Judit.

Szerinte ilyen még nem fordult elő, de ha megtörténik, abból botrány lesz, hiszen nagyon szigorú szabályok kötik az iskolákat a hiányzások esetén (az ezzel kapcsolatos rendelkezést lásd lejjebb).

„Nem csak nálunk, más iskolákban sem fogadják el a végtelen szülői igazolást” – jegyezte meg az igazgatónő. Ahogy többek közt a Gárdonyi iskolában sem (itt egyébként 10 napot igazolhat a szülő), a Kósban pedig még bonyolultabb a helyzet. Hiszen ott a szakmai gyakorlaton, külső cégnél dolgozó fiataloknak táppénzes papírt is be kell mutatniuk – a szülői nyilatkozat itt végképp kevés.

Az igazolásosdi leminősíti az orvosokat

Az igazolás vs. nyilatkozat dilemma nem helyi jellegű.  Dr. Kádár Ferenc kilenc éven át volt alelnöke, majd több mint tíz éven át vezetőségi tagja, illetve tanácsadója a Házi Gyermekorvosok Egyesületének, nagy rálátása van tehát a problémára.

Mint lapunknak elmondta, egyetért az érdi házi gyermekorvosok törekvéseivel, hiszen „nekünk a gyermek ellátására kell összpontosítanunk. Az igazolásosdi, ami évtizedek óta zajlik, akadályozza a szakmai munkát” – fogalmazott.

„Hogy az intézmények orvosi igazolást kérnek az iskolai mulasztásokra, szakmailag értelmetlen. Az, hogy a gyerek mulasztott az iskolából, tanfegyelmi kérdés, az iskolára és a szülőre tartozik, és egymás között kellene megoldaniuk – folytatta dr. Kádár Ferenc.”

„Az orvos amúgy sem írja le, hogy indokoltan vagy indokolatlanul hiányzott-e a gyermek. Csak azt a tényt közli, hogy mettől meddig nem volt közösségben. Amit az iskola már amúgy is tud. Ami valóban orvosi kérdés, az a gyerek ellátása” – hangsúlyozta a szakember.

Úgy véli: az igazolások kiállítása, dokumentálása nagyon sok energiát von el az orvosi munkától, rontja az ellátás minőségét, és feleslegesen terheli a szülőket is, hiszen az igazolás miatt sokszor szakmailag indokolatlanul kell megjelenniük a rendelőben.

Egy, a szülők körében végzett felmérés szerint jelentős részben adminisztratív okokból fordulnak a szülők orvoshoz, gyakran orvosi ellátást nem, csupán ágynyugalmat, pihenést, a szülők által is ismert tüneti kezelést igényelnek a betegségek.

„Az igazolásosdi miatt leértékelődik az orvos munkája, saját maga előtt. Itt egyik indoka annak, hogy nincs utánpótlása a gyermekorvosi ellátásnak – a fiatal orvosok látják a kialakult helyzetet, ami nem teszi vonzóvá számukra ezt a pályát” – jegyezte meg Kádár doktor.

Ugyanakkor látja azt is: amíg a vonatkozó jogszabályokat nem változtatják meg, addig az iskoláknak és az orvosoknak ezeknek eleget kell tenniük.

Eltérő gyakorlat, tanácstalan szülők

Az egyik érdi közösségi oldalon is téma volt az „orvosi igazolás helyett szülői nyilatkozat”. Volt, aki azt írta, hogy az iskola nem akarta elfogadni a szülői nyilatkozatot, másutt csak akkor, ha rajta van az orvos pecsétje (közjegyzői státusz, ahogy Koncz doktor fentebb megfogalmazta).

Van olyan házi gyermekorvos, aki fel is ajánlja, hogy az iskola kérésére lepecsételi a szülői nyilatkozatot. Más orvos, ha látta a beteg gyermeket, kiadja az igazolást is, megint más csak a vizsgálaton való megjelenést igazolja, a távollét időtartamát a szülő a nyilatkozatban kell, hogy rögzítse – derül ki a hozzászólásokból.

Vannak leleményes anyukák, akik a táppénzes papírjukkal igazolják a gyermek hiányzását, vagy magánorvoshoz viszik. Mások közölték az osztályfőnökkel, hogy nem tudnak mást adni a szülői nyilatkozat helyett – eszi, nem eszi, nem kap mást…
Sokan kárhoztatják az új gyakorlatot, mások viszont jónak tartják.

Egy hozzászóló szerint amióta a lánya óvodájában a szülő mondhatja meg, mikor viszi újra közösségbe a beteg gyereket, nőtt a visszaesések és a hiányzások száma. Másvalaki szerint viszont egy párnapos gyengélkedés miatt felesleges elvinni orvoshoz a gyereket (kitéve őt egy vírusfertőzésnek).

„Patthelyzet alakult ki, egyik fél sem enged, a szülő pedig a két „fél” között őrlődik, aztán csak reménykedhet, hogy nem tekintik igazolatlannak a hiányzást” – summázta az egyik anyuka.

Az a bizonyos rendelet és ellentmondásai

Figyelemreméltó a kérdés jogi hátterének rendezetlensége – ha a szabályozás egyértelmű volna, a mostani probléma sem lenne. Mind az iskola, mind az orvosok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§-ára hivatkoznak – csak persze más-más oldalról.

A tanárok arra a kitételre, miszerint „A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát.”

Az orvosok pedig a pár sorral lejjebb lévő pontra mutogatnak: „A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek engedélyt kapott a távolmaradásra, illetve beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja.” Azaz: az iskola módosíthatja a házirendjét úgy, hogy több szülő által igazolt napot fogad el.

Hogy még szebb legyen a történet, a fent említett érdi közösségi oldalon az egyik hozzászóló belinkelte az Oktatási Hivatal és a Belügyminisztérium állásfoglalását is.

Eszerint „a Belügyminisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkárságával folytatott egyeztetést követően szakmai álláspontunk szerint, betegség esetén csak orvosi igazolással tekinthető a mulasztás igazoltnak, az szülői nyilatkozattal nem helyettesíthető.

Ettől eltérő szabályozást az óvodai házirend nem állapíthat meg. Tehát az óvodavezetők akkor járnak el jogszerűen, ha a beteg gyermek esetében csak orvosi igazolást fogadnak el.”

Az érdi gyermekorvosok szerint az ő tevékenységükkel kapcsolatban nem az Oktatási Hivatal állásfoglalása kell, hogy a mérvadó legyen – hiszen az az oktatásügy szereplőire vonatkozik.

Ők a Magyar Orvosi Kamara nyilatkozatára várnak – egyelőre hiába, mert, mint Koncz doktortól megtudtuk, a kamara legutóbbi tisztújító ülésén, február 4-én, a kérdésben nem született egyértelmű állásfoglalás.

A megnyugtató rendezésre – és a törvényi szabályozás megváltoztatására – tehát még várniuk kell az orvosoknak, tanároknak, szülőknek egyaránt.