„Az egy égbolt alatt élő kis népeknek jobban meg kell ismerniük egymást, mert csak így juthatnak el egymás megbecsüléséhez és szeretetéhez is… Két év múlva, ha még élek, szeretném a Jószomszédság Könyvtárát is megnyitni az olvasók előtt… És mindezért semmit sem kérek senkitől, de azt igen, hogy a közösség a gondolat megvalósításában segítségemre legyen.”

A femti sorokat  Csuka Zoltán, a Jószomszédság Könyvtára (ma a Csuka Zoltán Városi Könyvtár fiókkönyvtára) megalapítója vetette papírra 1974-ben.

A városi könyvtár  – amely 1990-ben vette fel a vajdasági magyar irodalom megteremtőjének nevét – Csuka Zoltán 1984-ben bekövetkezett halála óta ápolja azt a szellemi örökséget, amit  a József Attila-díjas költő, műfordító, Érd első díszpolgára hagyott a városra. Megemlékezések, koszorúzások, beszélgetések és előadások formájában rendszeresen tisztelegnek a költő emléke előtt, aki  a lakóházát és gazdag könyvgyűjteményét is a városra hagyta.

Csuka Zoltán 1901. szeptember 22-én született Zichyfalván, majd évekig élt Pécsett. 1921-től 1933-ig ismét születése színhelyén, a Vajdaságban lakott, Újvidéken találta meg a helyét. Ebben a tizenkét esztendőben közösséget hozott létre maga körül – azt kapta meg benne a vajdasági szellemi élet, amire szüksége volt: a hitet nyújtó költőt, a szerkesztőt, a szervezőt.

Ezt a két világháború közti időszakot eleveníti fel a könyvtárban Hicsik Dóra, a Szabadkai Városi Múzeum könyvtárosa, aki a szabadkai Napló életét mutatja be. Hicsik Dóra nem először látogat el a városi könyvtárba: tavaly szeptemberben Kosztolányi Dezsőről tartott előadást.

Csuka Zoltán életéről, munkásságáról bővebben a könyvtár honlapján olvashat.