Szeptember 13-án rendezték meg a XI. Balázs Dénes Tudománytörténeti Konferenciát a Magyar Földrajzi Múzeumban, ahol – mint Szűcs Gábor alpolgármester köszöntőjében megfogalmazta – tizenhárom előadó (tudósok, muzeológusok, geográfusok, középiskolai tanárok, történészek, mérnökök, térképészek, jogászok, botanikusok és entomológusok) számoltak be új eredményeikről. Mint az alpolgármester hangsúlyozta, az  előadóülés rengeteg témában érintkezett a múzeum gyűjteményének és állandó kiállításainak anyagával.

„A múzeum csaknem negyvenéves fennállása alatt több mint félszáz konferenciára került itt sor. Érd ilyenkor mutatja meg az országnak, sőt, nemzetközi színtéren is, hogy a tudományos szférában is fontos szerepet igyekszik vállalni. Őszintén örülök, hogy a mai előadóülés kifejezetten törekszik arra, hogy meglátásait a szélesebb közönséghez is közelebb hozza” – hangsúlyozta Szűcs Gábor.

Kubassek János múzeumigazgató azt emelte ki: mivel idén van a Magyar Földrajzi Társaság megalakulásának 150-ik évfordulója, a fő céljuk az volt, hogy a társasághoz kapcsolódó eredményeket villantsák fel. A doktoranduszok éppúgy helyet kaptak az előadók között, mint a több évtizede dolgozó kutatók.

Kubassek János tolmácsolta Aradszki András országgyűlési képviselő üdvözletét is, aki nem tudott jelen lenni a konferencián. A kereszténydemokrata politikus levelében méltatta azt a tudományos munkát, ami a konferenciák hátterében áll. „Sok szempontból feldolgozott, számos gondolatot adó konferencia részesei lehetünk. Ezek a témák mérföldkőnek számítanak a különböző szakterületeken” – írta levelében, amit a múzeum igazgatója olvasott fel.

Ahogy ez már hagyomány, érdi előadók és témák is szerepeltek a konferencián: Pergel Antal történész, az Érdi Szakképzési Centrum főigazgatója Carl Gustaf Emil von Mannerheim, a cári orosz hadsereg főtisztje kínai utazásáról tartott előadást, míg Stencinger Norbert történész, a VMG tanára gróf Batthyány Lajos miniszterelnök érdi tartózkodásáról beszélt, ami helytörténeti szempontból kuriózumnak számít.

Kubassek János geográfus, tudománytörténész Teleki Pár tanítványáról, Ujpétery Elemérről, a XX. századi magyar történelem fontos eseményeinek szemtanújáról tartott előadást.

Ahogy az már hagyomány, a konferencián adták át a Teleki Sámuel-érmet is, amit idén dr. Becsei József egyetemi tanárnak ítélt oda a társaság. Becsei Balázs Dénessel szorosan együttműködve rendkívül sokat tett azért, hogy létrejöhessen a Magyar Földrajzi Múzeum. A konferencián nem volt jelen, így távollétében méltatták munkásságát.

A másik díjazott Gruber László középiskolai tanár volt – ez azért is különleges dolog, mert eddig nem ítélték még pedagógusnak ezt a kitüntetést. A rangos díjat dr. Jeney László geográfustól, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárától, valamint Kubassek Jánostól és Szűcs Gábortól vehette át a tanár úr.

Gruber László a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanára, több mint két évtizede. Vallja: ha a gyerek érzi a törődést, azt, hogy mellette vagyunk, nagyon sok eredményt lehet elérni.

„Az utóbbi 13-14 évben ötven nemzetközi vagy országos helyezést értünk el földrajzversenyeken. Emellett több tanulmányutat is szerveztem: körülbelül ezer diákkal utaztam már Erdélytől Izlandig, Marokkótól Kirgizisztánig, és jártunk Korzikán is. Sátraztunk, saját magunknak főztünk, és informatív kiselőadásokat is tartottunk, hogy a gyerekek tudással is feltöltődve érkezzenek haza” – mondta tudósítónknak Gruber László, aki hangsúlyozta: a tanárok feladata, hogy elhitessék a diákokkal: földrajz az egész világ.

„Ha mi érdekesek tudunk lenni, bármilyen tantárgyat el tudunk adni a gyerekeknek. Ha az ember csak a szigorú tankönyvi dolgokat mondja, azt a gyerekek unják. De ha a kezébe adunk érdekes kőzeteket, ásványokat, roppant izgalmas lesz számukra” – tette hozzá Gruber László. Óráin helyet kap a fizika, a kémia, a csillagászat, filmeket néznek, olvasnak, zenét hallgatnak. Célja, hogy gondolkodtassa a gyerekeket, ne a tananyag bemagolásáról szóljanak az órák.

Meg is van az eredménye, és nemcsak a versenyeredmények tekintetében, hanem a pályaválasztást illetően is, hiszen több tanulója választ olyan egyetemi szakot, ahová földrajzból viszi a pontokat, és az elmúlt években több volt diákja is ledoktorált földrajzból.

A tanár úr tankönyvet is írt, és tanít a Szegedi Tudományegyetemen.