Woman,On,A,Flooded,Street

Már csak az esőtánc segíthet: 120 éve nem volt ekkora aszály Érden

Vízért kiáltanak ma erdők, rétek, szántók, kertek, gyümölcsösök, de még a városok is.

Érd a meteorológiai adatok alapján a szárazabb vidékek közé tartozik, domborzati viszonyai miatt a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló özönvízszerű esőzések pedig komoly gondokat okoznak. A víznek itt alapvetően nem elvezetni való problémának kellene lennie, hanem éltető elemnek. Hasznosítási lehetőségeivel azonban mintha nem élnénk eléggé. Ezen a nyáron jellemzően nem a túl sok víz okozott gondot, hanem az, hogy 120 éve nem volt ilyen aszály – írta az Érdi Újság.

Még a városi ember is tikkadtan várta a megváltó égi záport, hát még a kertvárosi, aki, ha zöldet akart maga körül látni, reggelente ivóvízzel locsolta a növényeket. No meg a medencéjét, az autóját és a műfüvét is, számos helyen lett is belőle rég nem látott vízhiány.

Érden 1974–2002 között a legtöbb csapadék júniusban hullott. A legcsapadékosabb év 1999 volt. Az egy alkalommal legnagyobb mennyiségben lehullott csapadék rekordját pedig a 2021. július 19-i 67 mm állította föl, mindössze 5 óra alatt.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy még csak nem is kell ahhoz felhőszakadás, hogy az utcákon hömpölyögjön a víz és elárassza a pincéket. A város területén egyesül több patak, sok a földalatti vízfolyás, és a Dunához közeli területek agyagos talaja csak lassan szívja be a felgyülemlő vizet.

A víz maradjon a telken!

Mi csökkenthetné a károkat aszály és özönvíz esetén egyaránt? A vízgazdálkodás. Mivel a települések sokáig inkább a víz elvezetésében, mintsem a hasznosításában gondolkodtak, ez szemléletváltozást igényelne. Nemcsak az önkormányzatok, hanem a lakosság részéről is, számos ok miatt. Például azért mert az összes keletkező csapadékvizet nem lehet bevezetni a folyókba, a csapadékvíz kezelésével a lakosságnak is dolga lenne. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) úgy rendelkezik, hogy az épületekről lecsorgó csapadékvizet az ingatlan területén kell kezelni, sem a szennyvízcsatornába, sem az csapadékvíz-elvezetőbe nem lehet belevezetni.

Lássuk, mi a helyzet e téren Érden! A figyelmes sétáló láthatja, hogy agglomerációs kertvárosunkban a porták többségén nem gyűjtik az esővizet. Ha egyáltalán volna is mit locsolni – zöldséges- és virágoskertet –, úgy vélik, arra való a slag és az ivóvíz. Az újonnan épülő házak udvarát térkövezik, foltokban gyepesítik/műfüvezik, az ereszcsatornákon lefolyó vizet pedig kivezetik az utcára (rosszabb esetben a szomszéd telkére). Nem csoda, hogy komolyabb esőzések idején a víz a közterületre ömlik, vagy a szomszéd udvarára, az pedig már egyenesen Darwin-díjat érdemel, aki saját magát áztatja el. Panasz esetén az önkormányzat munkatársai azt szokták javasolni, hogy a lakók egyezzenek meg, hogyan lehet közös szikkasztórendszereket, vagy a kerítés vonalában övárkot kialakítani.

Mivel az utcai vízelvezetőknek, csatornáknak – már ahol vannak – a kapacitásuknál jóval nagyobb mennyiséggel kell megbirkózni, a vízművek szennyvízkezelési költségei is megnövekednek. Az érdi hatályos helyi építésügyi szabályozás kifejezetten modernnek tekinthető, amennyiben a telken belüli csapadéktárolást illetve szikkasztást részesíti előnyben az esővíz elvezetésével szemben. Még a ciszterna méretét is meghatározza:

A csapadékvizet a tetőfelület vízszintes vetületének és a vízzáró burkolatok összes felületének minden megkezdett 25 m2-re után legalább 1 m3 űrtartalmú, zárt, földfelszín alatti tárolóban – ciszternában – kell összegyűjteni.”

Az már nehezebb, hogy ezeknek a rendelkezéseknek érvényt is szerezzen az önkormányzat, hiszen építéshatósági jogkörei nincsenek. Az ingatlan területén történő szikkasztás pedig nálunk szinte ismeretlen fogalom, erre szolgáló megoldásokról – például esőkertekről – kevesen hallottak.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint rendszerint azok a lakosok tesznek a csapadékvízzel kapcsolatban panaszt, akik nemrég költöztek Érdre, előtte többnyire Budapesten éltek, ahol zárt csapadék- és szennyvíz-elvezetési rendszer működik. Ilyenkor a városüzemeltetési főosztály munkatársai készségesen bemutatják a kertvárosokra jellemző vízelvezetési, -kezelési és -tárolási módszereket, előírásokat, amiket házuk építtetője vagy betartott vagy nem.

Ha mégis kijut az utcára

Az utcákon előálló vis maior elöntések egyik oka az, hogy annak idején a város domborzati viszonyaira fittyet hányva kezdték felparcellázni, majd beépíteni városunkat, anélkül, hogy a vízelvezetést szakszerűen megoldották volna. Az utcák burkolatait (ha van nekik ilyen) így sok helyen teljesen elmosta a lezúduló víz. Másutt keresztbe-kasul, a gravitációnak, nem pedig a város utcahálózati logikájának engedelmeskedve ömlik a víz, amerre a Duna és befolyói hívogatják, és útközben itt-ott befolydogál, meg-megáll. Az ÉKFI biztosít homokzsákokat a víz elleni védekezéshez, és rendszeresen karbantartja a közterületen lévő csöveket, átereszeket. Idén például a Porcsinrózsa utcában ezeket négyszer is átmosták, hogy biztosítsák az esővíz elvezetését a vasúti töltés tövében – adta hírül az Érdi Újság.

Bizonyos mértékig föltartóztathatnák az áradatot az útszéli szikkasztó árkok – már ahol vannak –, ha a lakók ezeket tisztán tartanák. Sok árok illegálisan feltöltött helyét parkoló autók foglalták el, holott a 23/2005. önkormányzati rendelet egyértelműen tiltja a csapadékvíz elvezetők betömését, a víz elfolyásának akadályozását: „nyílt árok feltöltése vagy lefedése kizárólag a helyi építésügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott módon lehetséges”. Járműbehajtók átereszeinek építése és tisztán tartása pedig az ingatlan gazdájának kötelessége. Az önkormányzat tájékoztatása szerint még olyan is megtörtént, hogy a lakó, aki nem tett eleget a felszólításnak, hogy állítsa helyre a szikkasztóárok eredeti állapotát, végül rendőröket hívott, amikor az önkormányzat munkagépei felvonultak.

De miért nincs mindenütt utcai vízelvezető rendszer? – panaszolja sok érdi lakos. Nos, a megszokott rövid, ám velős válasz – „nincs rá pénz” – csak részben igaz. Ugyanis volt rá pénz. A Modern Városok Programja keretében több mint 9 milliárd forintból épült meg a papi földek záportározója – más néven az érdi Városliget –, mint „árvízcsúcs csökkentő létesítmény”, valamint futotta belőle a vízelvezető rendszer egy részére is. A T. Mészáros András vezette önkormányzat azt találta a problémára a legjobb megoldásnak, hogy legyen egy tó, amelybe összegyűlik a fölösleges víz, és még csónakázni is lehet rajta. Az „eredményt” mindenki láthatja: sem a létesítmény fenntarthatóságát, sem a vízelvezetési problémákat nem sikerült megoldani. A Sulák-patak vizének elapasztása árán (csontszáraz medréből már legfeljebb csak halak és rákok csontvázát lehet „horgászni”) lett egy tavunk, amit körbe lehet futni.

A KEOP-os csatornázási projekt részeként tehát uniós forrásból – kidolgozták a város csapadékvíz-kezelési koncepcióját, meghatározták a fő vízgyűjtő területeket, a fő víznyomvonalakat, majd megterveztették és részben meg is építették a csapadékvíz-elvezetési rendszert. A koncepció kidolgozása a nagy csatornázási projekt kötelező eleme volt. A város északnyugati részén folytatódik a csapadékelvezetési rendszer fejlesztése, melynek része egy újabb záportározó megépítése is. A teljes vízelvezető rendszer kiépítéséhez még 10 milliárd forintra lenne szükség – egészíti ki a képet László Ferenc, a Polgármesteri Hivatal kommunikációs vezetője, és hozzáteszi: „A csapadékvíz kezelését, elvezetését, az erre szolgáló rendszerek fejlesztését Érd esetében számos szempont határozza meg. Az elsődleges szempont az, hogy a klímaváltozás következtében ma már aszályos időszakok és özönvízszerű esőzések váltakoznak. A szélsőségek kezelésére a városokat behálózó csapadékelvezetési rendszerek kiépítése helyett – vagy azokat kiegészítve – inkább a szikkasztás, illetve az esővíz felfogása és tárolása lehet célravezető. A lokális megoldások kiépítésében jelentős szerep jut a lakosságnak és persze az önkormányzatoknak is.”

Az innovatív szikkasztásokra jó példa is van Érden: Fenyves-Parkváros köznevelési centrumának focipályája alá például a legmodernebb moduláris esővízszikkasztó és –tározó blokkokat, egy egész szikkasztómezőt épített be a Fejér-Baál művek, amely 645 köbméternyi –, a tetőfelületekről és 30 ezer négyzetméter földfelületről érkező – víz elszikkasztására elegendő.

Addig is, míg önkormányzatunk megtalálja a hiányzó 10 milliárdot a további eredményes szikkasztáshoz, mi magunk is tehetünk azért, hogy amikor kell, legyen vizünk, amikor meg túl sok van, akkor ne öntsön ki minket, mint az ürgéket.

Mihalicz Csilla

Örüljön az esőnek és így szikkasszon otthon!

1. Gyűjtse az esővizet felszínen fedett (!) tartályokban, vagy földbe süllyesztve, esetleg régi ciszternában. (Egy átlagos családi háznál 50 m3 esővíz hasznosításával kb. 38 000 forint víz és csatornadíjat spórolhatunk meg.) Locsoljon vele, hosszabb távon e célra érdemes csepegtető öntözőrendszert kialakítani, mert nagyon pici a párolgási veszteség.

2. Használjon talajtakarót a kerti nedvesség megőrzésére. A legjobb mulcs a fűnyesedék, a lomb, a kihúzott gyom.

3. Alakítson ki a tetőről lefolyó vízből esőkertet. Az esőkert: vízkedvelő őshonos növényekkel beültetett mélyedés, amely a befolyó vizet tárolja és elszivárogtatja. Jó vízelvezető talaj vagy kavicságy kell hozzá.

4. Csökkentse, vagy vízáteresztőre cserélje a burkolt felületeket.

5. Ültessen növényzetet, fásítsa a kertet! A fák képesek a vizet felszívni, raktározni, nyáron árnyékolnak, védik a házat a túlmelegedéstől, nem kell légkondicionálót használni. A rövidre nyírt pázsitnál 17-szer több vizet képes megtartani a háromszintes növényzet (magas gyep, cserjék, fák). A házfalra érdemes vadszőlőt, repkényt, szőlőt, loncot, borostyánt futtatni (nem, nem eszi meg a vakolatot, csak kapaszkodik). A növényzet árnyékol, mérsékeli a napi hőingadozást, megköti a port, a zajt, madarak, beporzók élőhelye, oxigént termel, CO2 -t megköt – és még szép is.

Érdi Újság

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Share on reddit
Reddit
Share on telegram
Telegram
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email