Június 28-án tartotta ülését a Megyei Jogú Városok Szövetsége, amely a vidéki nagyvárosok – köztük Érd – polgármestereit tömöríti. Az egész napos összejövetelen három kormánytaggal is átbeszélték a közeljövő kihívásait és lehetőségeit. Elsőként Varga Mihály pénzügyminisztert hallgatták meg, aki beszámolójában hűtötte a várakozásokat, sőt, igencsak szűk esztendőt, recessziós időket, magas inflációt vetített előre az ukrán-orosz háború kapcsán – mondta el a Bundáskenyér pénteki műsorában Csőzik László polgármester.
“Inflációs válság van, és az áprilistól érkező adatok nem a legjobbak, a gazdaság lassulóban van. Ha megtorpan, akkor helyben sem lesz jobb a helyzet, kevesebb HIPA-bevétele lesz az önkormányzatoknak” – jegyezte meg Csőzik László arra a kérdésre: hogyan érintheti mindez az önkormányzatokat. Hozzátette: az energiaárak növekedése hatalmas terhet jelent Érdnek is – augusztus elsejétől ötszörös gáz- és villanyáremelkedéssel lehet számolni. Ez az év fennmaradó hónapjaira plusz 350-400 milliós terhet jelent majd. “Kértem a pénzügyminiszter urat, adjanak kompenzációt, de erre nézvést csak nagyon ködös, óvatos és halvány ígéretféle hangzott el arra nézvést, hogy egyedileg tudnak majd segíteni az önkormányzatoknak. Nekünk ez a négyszázmillió forint nagy összeg” – hangsúlyozta Csőzik László, megjegyezve: a nagy önkormányzatok helyzete sem rózsás, hiszen meg kell fizetniük a szolidaritási adót – amit Érdnek is teljesítenie kell, idén 118 millió forint értékben, ami jelentős elvonás – korábban ilyen nem volt. „Székesfehérvárnak, Győrnek, Budaörsnek is megcsapolják rendesen a bevételeit, azok kb. jó harmadát kell leadniuk a kormánynak.”
Csőzik László elmondta azt is: Érd a tárgyalás napján kapta meg a kieső helyi iparűzési adó állami kompenzációjának első részletét, “messze a várakozások alatt, 331 millió forintot. Reméljük, a hátralévő részt is megkapjuk majd, hiszen egymilliárd forint esik ki nekünk idén. Én ezért fel is emeltem a szavamat az ülésen” – jegyezte meg.
Lázár János építési és beruházási miniszter is részt vett az ülésen. Csőzik László kérte, hogy a kormány legyen partner a főváros vonzáskörzetében kialakult építési káosz rendbetételében. “Kellemes meglepetés volt Lázár János határozottsága amivel kezelni kívánja az agglomerációs építési problémát. Ezt helyi szinten egyedül nem tudjuk megoldani, szükség van arra, hogy a központi jogszabályok is változzanak. Kértem a miniszter urat, segítsen abban, hogy az önkormányzatok visszakapják az építésügyi hatósági jogköreiket, amelyeket korábban elvettek tőlük: kerüljön vissza az engedélyeztetés, a felügyelet hatásköre hozzánk. Nonszensz, hogy van egy építési szabályzatunk, de nem mi vagyunk felelősek a végrehajtásáért, nem tudunk beleszólni a társasházépítésekbe, azok megfékezésébe” – hangsúlyozta a polgármester, megjegyezve: jelenleg is zajlik az új HÉSZ és az új településképi rendelet előkészítése, ám ez egyrészt rendkívül lassú, másrészt önmagában kevés, harmadrészt pedig képtelen kezelni a szigorítással járó kártalanítási követelések problematikáját, amelyek az önkormányzatok pénztárcáját veszélyeztetik. Ha nem adják vissza az építésügyet nekünk, legalább adjanak erős ügyféljogköröket az engedélyeztetésben a városoknak – kérte Csőzik László.
“Kértem azt is, hogy töröljék el a háromszáz négyzetméteres szabályt, legalábbis az agglomerációban. Ez azt jelenti, hogy ma a háromszáz négyzetméter alapterület alatti házaknál nem kell építési engedélyt kérni, elég bejelentést tenni. Így mindenki azt csinál, amit akar, ez pedig meglátszik a városképen is. Bár ezt a szabályt még a Lázár János irányította minisztérium terjesztette elő annak idején, partner volt abban, hogy lépjünk – érzékelte tehát, hogy itt változtatásokra van szükség. Az utolsó kérésem az volt, tegyék lehetővé: ne kelljen másfél-két évet várni arra, hogy új HÉSZ születhessen – most ugyanis a bürokrácia miatt ez ilyen hosszú folyamat. A miniszter úr nyitottságot mutatott – a fentieket pedig írásban is eljuttatjuk számára” – mondta Csőzik László, hozzátéve: Lázár János minden megyei jogú városba ellátogat majd; ő pedig kérte, hogy első között jöjjön el Érdre.
“Meg kell fékeznünk a parttalan, a várost is gyakran elcsúfító, ész nélküli, zabolátlan társasházépítést. Ennek az ideje Érden lejárt, és abba az irányba fogok menni, hogy ezt észszerű keretek közé szorítsuk, és a lakóutcák vonatkozásában Érd megőrizze kertvárosias karakterét” – tette hozzá.
Érd, illetve a MJVSZ többi tagja összeírja a fenti irányú javaslatokat, és ezeket testületileg küldik majd el Lázár Jánosnak.
Az ülés vendége volt Navracsics Tibor, az uniós pénzeket kezelő területfejlesztési miniszter is, akitől Csőzik László azt kérte, hogy módosítsa a Modern Városok Programjában lévő uniós források felhasználásának határidejét, 2023. december 31-éig bezárólag. “Elsősorban a csomópontépítésekről, illetve a vállalkozói faluról van szó – legalább hat-nyolc, a korábbi uniós költségvetési ciklus keretében indult, lejáró projektünk van. Nem egyben a vállalkozó visszadta az elnyert közbeszerzést az elszabadult árak miatt. A MJVSZ ülését követő napon kaptunk is egy rendkívül pozitív határozatot arra nézve, hogy a vállalkozói falu építésére megkaptuk a hosszabbítást, a projekt rendben végigfuthat” – mondta Csőzik László, aki azért is szót emelt, hogy a most következő EU-s költségvetésből Érd számára nagyobb forrás álljon rendelkezésre, mint a jelenlegi 4,5 milliárd, hiszen ez egyetlen közepes nagyságú projektre elegendő. “Ha pedig nem növekedne, legalább lehessen belső átcsoportosítást végrehajtani, hiszen 3 milliárd forintot kapunk beruházásokra, 1,5-öt pedig képzésre, stratégiagyártásra – jelenleg ez Érd számára luxus. Kértem, hogy ebből legalább egymilliárd forintot átütemezhessünk építésre. A fogadtatás pozitív volt, döntés persze még nem született” – mondta.
Lázár János áttekinti a jelenleg futó összes nagy állami finanszírozású beruházást, és döntenek arról, mi marad, mi nem – „lefújásokra”, halasztásokra, befagyasztásokra számítani lehet. “Ez fájdalmas döntéssorozat lesz. Nagyon kell vigyáznunk, hogy Érdet ez semmilyen módon ne érintse. Kértem, hogy a város számára eddig rendelkezésére bocsátott valamennyi pályázati összeget felhasználhassuk, hadd vigyük végig a projekteket – ezeknek gondos gazdái kívánunk lenni” – zárta szavait.
