Az elmúlt években számos brit, lengyel, német, holland, francia stb. város alkalmazta a városfejlesztés hosszú távú irányainak meghatározása során. De mire is jó egy közösségi gyűlés?

A közösségi gyűlés módszerét jellemzően a nagy ívű, hosszú távú fejlesztési projektek tervezése során, vagy a társadalmat, a lakosokat erősen megosztó kérdések eldöntésére szokták alkalmazni. Olyan ügyekben, amelyekben kiemelten fontos, hogy a megszületendő várostervezési irányok valóban élvezzék a lakosság támogatását. Amelyekben nem a pártpolitikai vagy lobbiérdekeknek, hanem a városlakók szempontjainak kell érvényesülniük.

Emiatt használták a módszert például Cambridge-ben arra, hogy a városlakókkal közösen határozza meg az önkormányzat, hogyan csökkentsék a dugókat, Lublinban arra, hogy milyen intézkedésekkel javítsák a levegőminőséget, vagy Lipcsében arra, hogy a polgárokat megosztó műemlékek sorsáról döntsenek.

Közös döntés

A közösségi gyűléseknek ráadásul van még két nagyon fontos előnye. Az egyik a szigorú módszertanban rejlik. Egy közösségi gyűlés résztvevői ugyanis bizonyos demográfiai jellemzők mentén leképezik a város felnőtt lakosságát, akiket ráadásul véletlenszerűen, sorsolás útján választanak ki. A közösségi gyűlés így nem a „bennfentesek” és a hangadók fóruma, hanem valóban az embereké. Részt vesz benne a fiatal, az aktív korú és az idős, a professzor és a kétkezi munkás, a szegényebb környéken és az elit negyedben lakó is. Mindezt úgy, hogy a közösségi gyűlésen mindenkinek a szava számít, hiszen a gyűlés résztvevői az ajánlásaikat közösen hozzák.

Ebben a közösségi megközelítésben rejlik a közösségi gyűlések legnagyobb ereje is: a végső döntés a résztvevő hétköznapi polgárok közös alkufolyamatának eredménye, az így kialakuló megegyezés pedig erős és hiteles üzenetet küld a politikusoknak. Kiderül, hogy mit is akarnak valójában az emberek.

A közösségi gyűlések másik nagy előnye, hogy itt a döntések nem felületes vagy félinformációkra alapozva születnek. A gyűlések résztvevőit ugyanis független, ismert és elismert szakértők segítik a gondolkodásban. A folyamat első felében a résztvevők tényekre alapozott ismereteket szereznek, amelyeket közösen dolgoznak fel, így biztosítva azt, hogy a folyamat végén elfogadott közös javaslatok megalapozottak legyenek. Fontos azonban, hogy a közösségi gyűlések természetesen nem kívánják átvenni a szakértők szerepét: egy közösségi gyűlés sosem azt fogja eldönteni, hogyan valósuljon meg egy beruházás, de segít annak eldöntésében, hogy valóban szüksége van-e a városnak arra a beruházásra, és ha igen, akkor milyen szempontokat kellene figyelembe vennie a tervezőnek és a kivitelezőnek a projekt megvalósítása során.

Most ti jöttök!

Azzal, hogy Érd követi Madridot, Münchent, Amszterdamot, Varsót, Oxfordot, Párizst és megannyi más várost ezen az úton, teret nyithat egy újfajta gondolkodásnak a város közös ügyeinek a kezelésében. Egy olyan gondolkodásnak, amely hosszú távra tervez, és a városlakókkal közösen teszi ezt. Minden egyes érdivel hatékonyan és részletesen konzultálni ugyanis lehetetlen. De az érdiek egy, a város lakosságát jól tükröző csoportjával közösen gondolkodni bizony lehet. Azokat az érdieket pedig, akik a folyamatot egyelőre még fenntartásokkal figyelik, arra kérjük, bízzanak akkor az érdiekben: a szomszédjukban, az unokatestvérükben és az ismerőseikben. Azokban, akik majd részt vesznek ebben a folyamatban!