eladoingatlan_220215

A családi házak átlagára Érden 41 százalékkal emelkedett

A fővárosi agglomeráció és a Pest megyei családi házak könyvelhették el a magyarországi lakáspiac legnagyobb növekedését tavaly.

Mindeközben az egész évben megfigyelhető áremelkedés hatására a IV. negyedévben a magyarországi lakásárindex érte el európai összehasonlításban, 2015-höz mérve a legmagasabb, 216,8 százalékos értéket. Hasonló, 200,6 százalékos lakásárindex jellemezte Csehországot is, ahol éves szinten a legnagyobb arányú, 26 százalékos áremelkedést regisztrálták – jelezte az OTP Ingatlanpont elemzésében.

Az új lakások átlagos ára országosan 44,6 millió, míg a fővárosban 53 millió forint volt, az adásvételek legnagyobb arányban továbbra is Budapesten realizálódtak, míg a megyeszékhelyeken értékesítették az újépítésű lakások közel negyedét.

Mint kiemelték, az előzetes adatok alapján a főváros agglomerációjában a használt lakások átlagos ára 31 százalékkal növekedett 2020-hoz képest, míg a családi házak átlagára Pest megyében 41 százalékkal emelkedett.

Mindezek alapján minden szempontból túlszárnyalta az előzetes várakozásokat a tavalyi év, amit a forgalom bővülése mellett dinamikus áremelkedés jellemzett a KSH és az MNB legfrissebb, 2021. IV. negyedévét is feldolgozó lakásárindexei szerint. A közölt statisztikák eltérő módszertanon alapulnak, és egyelőre előzetesek, az újabb forgalmi adatok feldolgozásával változhatnak – jelezte az OTP Ingatlanpont, emlékeztetve, hogy a KSH adatai alapján 2021 teljes évben az adásvételek száma 19 százalékkal növekedett a 2020-as, hasonló feldolgozottsághoz képest, ami a 2018-as forgalmi csúcstól még elmarad, de a járványidőszakot megelőző, 2019-es év adatait már közel 4 százalékkal meghaladja.

Éves szinten 2021-ben a használt lakások forgalma 18 százalékkal bővült, míg az új lakásokból 32 százalékkal többet adtak el.

„A megszokottnál korábban és nagyobb lendülettel éledt tavaly az ingatlanpiac, amiben meghatározó szerepe volt a 2021. januártól elérhető, kibővített otthonteremtési támogatásoknak. A forgalom és áremelkedés szempontjából kifejezetten erős első és második negyedév után a harmadik negyedévben már érezhetőek voltak a romló kamatkörnyezet jelei, majd az év végéhez közeledve a Zöld Otthon program elindulása adott újabb lökést, ami viszont csak az újépítések egy bizonyos szegmensét érintette, így hatása az összforgalomban kevésbé érhető tetten” – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Nem csak a forgalom bővült 2020-hoz képest, hanem az új és használt ingatlanok árváltozása is ismét együtt mozgott a tavalyi évben.

Év végére a használt lakások ára 21 százalékkal, míg az újépítéseké 22 százalékkal volt magasabb 2020. IV. negyedévének szintjénél. Ez a használt lakások esetében a KSH által eddig regisztrált legmagasabb éves áremelkedés, az új lakások esetében pedig mindössze 1 százalékponttal marad el a 2017-es rekordtól.

A KSH adatai alapján a használt lakások esetében 2021-ben minden magyarországi településkategóriában növekedett a forgalom, azonban a községek korábban dinamikus bővülése valamelyest lelassult és a városok üteménél alacsonyabb mértékben nőtt a tranzakciószám. A leglátványosabb növekedést Budapesten regisztrálták, ahol a forgalom éves szinten 17 százalékkal haladta meg a 2019-es értéket, igaz, hogy a 2015-ös csúcshoz képest a lemaradás, azonos feldolgozottság mellett, még mindig 39 százalékos.

A lakóingatlanok regionális szintű árváltozásába az MNB árindexe enged betekintést. A friss statisztika alapján, 2020. IV. negyedévéhez képest éves szinten, Budapesten 11,3, a községekben 22,3 százalékos, a vidéki városokban pedig ennél is magasabb, 25 százalékos nominális (inflációval nem korrigált) drágulást regisztráltak.

Bár stabil növekedéssel zárt a tavalyi év, de már érik a fordulat az ingatlanpiacon – vélik piaci szakértők.

„Amennyiben a jelenlegi romló környezet – az emelkedő infláció, dráguló hitelek, energia- és építőanyagárak növekedése, a kivezetésre kerülő támogatások, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, valamint az EU-s források miatti bizonytalanság – változatlan marad, vagy esetleg tovább mélyül, úgy a kereslet fokozatos csökkenését és ezzel az áremelkedés ütemének inflációtól elmaradó mértékűre lassulását feltételezhetjük akár már az idei második félévtől, de nagyobb valószínűséggel 2023-tól” – foglalta össze várakozásait Valkó Dávid.

További cikkeink

További cikkeink

Május 22-én, vasárnap délután ismét több száz jól öltözött motoros száll nyeregbe, hogy részt

Facebook

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Share on reddit
Reddit
Share on telegram
Telegram
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email