A világon Bhután veszi legkomolyabban a boldogságot. Az ország kormánya ugyanis a GDP mellett GHN, vagyis a bruttó nemzeti boldogság mérését is bevezette. Ez egy olyan index, amivel a népesség kollektív boldogságát és jólétét mérik. A bhutániak ezt olyannyira komolyan gondolják, hogy a saját alkotmányukba is belefoglalták. A bruttó nemzeti boldogságot a következő tényezők alapján számítják ki:
- az ország mentálhigiéniás állapota;
- oktatás;
- időgazdálkodás;
- ökológiai folyamatok;
- kulturális folyamatok;
- közösségi élet;
- egészségügy;
- általános életszínvonal;
- kormányzat.
A boldogság érzése sajnos nem állandó – ám ez az emberi lét velejárója. A boldog perceket, napokat nehezebb órák, hetek követhetik. Fontos azonban, hogy ne veszítsük el a hitünket. A hála érzése nagy segítségünkre lehet ilyenkor. Érezhetünk hálát azokért a jó dolgokért, amiket kemény munkával elértünk (a munkahelyünk, a családunk) vagy azokért a szépségekért, amik éppen körbevesznek bennünket (például egy szép park, egy meleg szoba, egy kényelmes ruhadarab).
A FLOW elméletet Csíkszentmihályi Mihály magyar pszichológus dolgozta ki 1975-ben. Ez nem jelent mást, mint elmélyülést abban a tevékenységben, amit éppen csinálunk. A külvilágot ilyenkor teljesen ki tudjuk zárni, az összes probléma megszűnik, a gondjaink háttérbe szorulnak, az idő megáll. Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sport, művészet gyakorlása, közös játék a gyerekekkel, kellemes beszélgetés, de akár a futószalag melletti munka is. Egy flow élmény hosszú időre feltölt energiával és boldogsággal.
Minden nap tökéletes nap a boldog pillanatokra. Ennek lehetősége mindenütt ott van. A koronavírus-járvány miatt sokat stresszelünk, aggódunk és gyakran felejtünk el mosolyogni. Álljunk meg ilyenkor és vegyük észre magunkat. Vegyük észre azokat a szép dolgokat, amelyektől igazán boldogok lehetünk.
