A közel 300 települést tömörítő Magyar Önkormányzatok Szövetsége jelen lévő polgármesterei aláírásukkal szentesítették az érdi 10 pontot a MÖSZ váci ülésén.

„Ez az a javaslatcsomag, amit a MÖSZ a január 13-i érdi tanácskozásán fogalmaztunk meg, s amelyet elküldünk a választáson induló miniszterelnök-jelölteknek – így természetesen Orbán Viktornak is.  A MÖSZ – amelynek Érd Megyei Jogú Város 2007 óta a tagja – azt kéri az április 3-a után felálló új kormánytól, hogy a helyhatóságokkal együttműködve állítsa talpra az utóbbi években az elvonásokkal kivéreztetett önkormányzatokat. A gazdasági önállóságunk helyreállítása a legfontosabb követelésünk, hiszen e nélkül a települések gúzsba kötve táncolnak – nagyrészt úgy, ahogy a mindenkori kormány fütyül” – írja Csőzik László.

A polgármester hangsúlyozza: Érdnek kiemelt érdeke, hogy az elvonások (például a helyi iparűzési adó) kompenzálása mellett visszakapják a gépjárműadó kezelését is, hiszen ez az a bevétel, amiből utakat, járdákat építnek, javítnak. ‘Ennek az adónak az alapelve ugyanis, hogy az autók tulajdonosai nem sarcot fizetnek, hanem a pénzükért cserében jó minőségű utakat kapnak az önkormányzattól. Lényegében ebben a ciklusban az érdi városvezetés nem élhetett ezzel a lehetőséggel, hiszen ez a pénz a központi kasszába lett átirányítva 2020-tól” – hangsúlyozza. 

Az is fontos lenne – és az ellenzék miniszterelnök-jelöltjétől, Márki-Zay Pétertől erre már ígéretet kaptam –, hogy mi, ellenzéki önkormányzatok is megkapjuk azt az 1,4 milliárd forintot, amit 2020-ban karácsonyi ajándékként a kormánypárti vezetésű városok megkaptak.

A 10 pontban hangsúlyosan megjelenik az a kérés is, hogy a kormány adja vissza az építéshatósági jogköröket és az iskolákat.

„Az építésügyben évek óta hatalmas a káosz, gombamódra szaporodnak az illegális társasházak, a hierarchikus, bürokratikus, szakemberhiánnyal küzdő, az itt élők gondjait legfeljebb papírról, íróasztal mögül „ismerő” kormányhivatalok sokszor tehetetlenek. A magyar oktatás pedig a központosítás után leszakadt, pedig annak idején azzal indokolta a kormány az államosítást, hogy a szegény települések iskoláit fel akarják emelni. Nos, ez nem sikerült – a legutóbbi nagy nemzetközi felmérésből kiderül: a gyengén teljesítők aránya megnőtt, míg a kiemelkedő eredményeket felmutató diákoké csökkent, egy rosszabbul teljesítő gyermek esélye arra, hogy az ügyesebbekkel egy iskolába járjon, egy a nyolchoz.

A tankerületek felfelé igazodnak, a tanárokat nem becsülik meg, a helyi viszonyokat, gondokat jól ismerő önkormányzatok – így az érdi is – sokat költenek az iskolák fejlesztésére, építésére, miközben semmi beleszólásuk nincs abba, hogy mi történik az intézmények falai között – zárja szavait Csőzik László.