Csaknem harminc napirendi pont szerepelt a közgyűlés 2022. évi első ülésén. Több előterjesztésről egyetértésben döntöttek a képviselők, de egyes napirendi pontok esetében nagyobb vita is kialakult. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló rendeletnél sem volt ez másképp. Az előterjesztés szerint a Polgármesteri Hivatalnál dolgozók illetményalapja 56 ezer forintra nőtt – az elmúlt három évhez képest ez közel tízezer forintos (és 20,4 százalékos) emelést jelent. Az elmúlt 12 évben jelentősebb emelés nem történt, a mostani a 2010-es bázishoz képest 45 százalékos növekmény lesz. Amellett, hogy jó ideje nem nyúltak az illetményükhöz, a rendezésre azért is szükség volt, mert 2021-ben megugrott az infláció – decemberben már rekordszintű, 7,4 százalékos volt.
A polgármester javaslata alapján az illetményalap-emelés, az illetménykiegészítés módosítása és a dolgozók részére megállapítható illetményeltérítés összességében átlagosan 12 százalékos illetményemelkedést eredményez majd. A tervezet egyébként egy olyan, sok elemében új bérezési rendszer bevezetésére teszt javaslatot, ami – miközben díjazza a teljesítményt és továbbra is figyelembe veszi az iskolai végzettséget – csökkenti a legtöbbet és a legkevesebbet keresők fizetése közti különbséget.
Fontos még megjegyezni: miközben a kormány emelte a minimálbért és a garantált bérminimumot, az önkormányzatoknak ezen a terén nem sok segítséget nyújtott: a hivatal teljes létszámára számított összeg éves szinten 6,3 millió forint, ami havonta, fejenként kevesebb mint 3000 forintot jelent. Az önkormányzat ehhez képest bruttó 102 millió forintot különít el bérrendezésre a 2022-es évben. 160-170 dolgozó bérét sikerül egyébként most rendezni. (A polgármester egyébként továbbra is tartja magát ahhoz a decemberi döntéshez, hogy nem kér a polgármesteri fizetésemelésből, amit a parlament korábban megszavazott. A közgyűlés képviselői – kormánypártiak és ellenzékiek – még tavaly szintén úgy döntöttek, hogy a 2021-es szinten befagyasztják a díjazásukat, de az alpolgármesterek esetében sem bérszámfejtik az emelt összeget.)
A képviselők módosították a tavalyi költségvetésről szóló rendeletet is. „A zárszámadás májusban lesz, február elejéig a tavalyi évre vonatkozó módosításokat még be lehet adni. A bevételek és a kiadások alakulása teszi ezt indokolttá. Bizonyos esetekben nőttek ugyanis a kiadások – gondoljunk itt a közüzemi díjakra, az energiaárak növekedésére -, és a bevételeknél is van változás, hiszen az iparűzési adó a tervezetthez képest növekedett – igaz, még mindig nem éri el 2019-es szintet. Ehhez hozzá kellett igazítani a költségvetést, ami normális, megszokott folyamat volt az elmúlt években is”- jegyezte meg az ülést követően Lengyel Péter, a Szövetség Érdért frakció vezetője.
Simó Károly, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint nem igaz az az állítás, hogy az önkormányzatnak ne lenne pénze, ez csupán politikai kampányfogás. A kiadási oldalon pedig fiktív tételeket terveztek be, hogy azt tudják mutatni, mintha hiány lenne – és ezzel tudják támadni a kormányt. „A kormány a tavalyi évhez képest jelentősen megemelte a működési támogatást” – tette hozzá Simó Károly, aki szerint „pénz van, csak jól kell tudni gazdálkodni”.
Érdemes kiemelni egy olyan napirendi pontot is, amiről végül nem szavaztak a képviselők: a NIF szeretné a város kezelésébe adni a Szent István-hidat. A döntést elnapolták, ugyanis nem tudni, hogy a műtárgyak átvétele milyen üzemeltetési költséggel járna együtt. A közgyűlés következő ülésén már úgy dönthetnek erről, hogy ismerik a városra háruló költségeket. „Az előterjesztés készítői nem tártak fel minden részletet, felmerült a fenntartás kérdése. Mivel az odavezető utak mind önkormányzati fenntartásúak, nem kérdés, hogy ezzel az önkormányzatnak foglalkoznia kell. Nem kell menekülni a felelősség alól” – mondta ezzel kapcsolatban Simó Károly frakcióvezető az ülés után. E megjegyzés annak tükrében volt kicsit ellentmondásos, hogy pont frakciótársa, Bács István felvetésére napolták el a döntést.
A képviselők szavaztak arról is, hogy biztosítják az Érd Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működéséhez szükséges önkormányzati forrást. Mint elhangzott, a Kft. az elmúlt évben bevételnövekedést produkált, ugyanakkor Simó Károly azt hangsúlyozta: szerintük a cég nem működik gazdaságosan; Asztalos Éva (független) pedig egyenesen azt javasolta, szüntessék meg az Érdi Televíziót, mivel szerinte annak nincs nézettsége. Gregus László ugyanakkor úgy vélte: az Érdi Televízióban olyan kulturális és egyéb színvonalas műsorok kapnak helyet, amelyek hiányt pótolnak az érdiek tájékoztatásában. Csőzik László polgármester e tekintetben azt hangsúlyozta: a médiafogyasztási szokások megváltoztak, üdvözlendő lenne, ha a Médiacentrum erősítené jelenlétét a különböző online felületeken.
Egyéb, az érdiek mindennapjait érintő kérdésekben is születtek döntések. A bölcsődés és óvodás gyermekek szülei jó, ha időben, még a nyári szabadságok tervezése előtt tudják: az Apró Falva Bölcsőde július 4-től 29-ig, a Pöttöm Sziget Bölcsőde pedig augusztus 1-jétől 26-ig tart majd zárva. Ami az óvodákat illeti: a Kincses, a Harkály, a Tündérkert, valamint a Meseház, Tusculanum és Erdőszéle óvodák június 27-től július 22-ig tartanak majd zárva, míg a Fácán, Kutyavári, Ófalusi, Tállya, valamint Szivárvány, Kisfenyves és Napsugár óvodák július 25-étől augusztus 19-ig.
Döntöttek arról is, hogy a Polgármesteri Hivatalban 2022. december 27-30. között igazgatási szünetet rendelnek el. Fontos, hogy a nyáron nem terveznek igazgatási szünetet.
Elfogadták a közgyűlés idei munkatervét is. Bár az időpont még távoli, érdemes megemlíteni, hogy az idei közmeghallgatást novemberi közgyűlés délutánján, 18 órától tartják majd.
A közgyűlés elfogadta Simó Károly az irányú előterjesztését, hogy az ápolási díjat idén is kapják mindazok, akik eddig is kapták. „Azt a javaslatunkat, hogy beszéljünk arról, milyen pályázatok kellenének Érdre, nem vették napirendre. A polgármester ezek szerint nem szeretne beszélni a fejlesztésekről, csak a választási kampányra fókuszálnak” – jegyezte meg a frakcióvezető.
Zárt ajtók mögött
A testület zárt ülésen szavazott arról, kiket delegáljanak az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjai közé. Három plusz két főre (ők a póttagok) voksoltak, és az egyik taggal kapcsolatban kérdések merültek fel, ezért a döntést elhalasztották – tájékoztatta szerkesztőségünket Lengyel Péter, hozzátéve: ismét előterjesztik majd javaslatukat, olyan személyeket választva, akik mennyiségben, minőségben és konszenzus tekintetében is megfelelőek. Február 12-e a határidő, addig rendkívüli közgyűlés keretében megejtik majd a szavazást.
Simó Károly ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez példátlan eset, ami még nem fordult elő Érden. „A bizottsági tagoknak pártatlannak kell lenniük, elfogulatlannak, és nyilatkozniuk kell az összeférhetetlenség témájában is. Reméljük, sikerül egy olyan bizottságot felállítani, amelynek tagjai az országgyűlési választásban munkájukat pártatlanul végzik és nem összeférhetetlenek” – zárta szavait.
