A MÖSZ elnöksége a csütörtöki érdi ülésén tárgyalta meg ezeket a javaslatokat, és arra a megállapításra jutott, hogy az az ajánlat, amelyet Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára Szita Károlynak, az MJVSZ elnökének tett – azaz, hogy fenntartják az idén is elmaradó iparűzésiadó-bevételek kompenzálásának tavalyi rendszerét, amely az önkormányzatok jelentős részének komoly érvágást jelentett már 2021-ben is, továbbá hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggő többletterheket kész a központi kincstár fedezni – nem elégséges.

A kormány javaslata alapján úgy tűnik, az önkormányzati szektor nem kap majd érdemi, rendszerszintű segítséget a drasztikus energiaár-emelkedés hatásainak kezelésében. Továbbra sem világos, hogy sor kerül-e gyermek- és közétkeztetésben az önkormányzatok számára nyújtott kompenzáció emelésére, hiszen az élelmiszerárak növekedése miatt megugrottak a szolgáltatás szinten tartásához szükséges önkormányzati kiadások, a díjak emelését pedig megtiltotta a kormány. Ahogy a helyi közösségi közlekedés finanszírozásának kérdései is nyitottak még.

Az önkormányzatoknál éppen zajlik a 2022-es költségvetések előkészítése, de az már most látszik, hogy a kormányzati elvonások, a bevételi és kiadási oldalon is jelentkező jelentős plusz terhek rendkívül súlyos helyzetbe hozzák a magyar településeket. Ezért a MÖSZ elnöksége azon az állásponton van, hogy már nem kompenzációra, hanem egyenesen az önkormányzatok konszolidációjára van szükség, ezért kezdeményezi a belügyminiszternél az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának összehívását. Ebben a MÖSZ számít a többi önkormányzati szövetség támogatására.

A MÖSZ egyébként már dolgozik egy olyan jogi keretrendszer kialakításán, amelyet az április 3-i országgyűlési választásokat követően felálló új kormány asztalára kíván letenni.

Csütörtökön sor került a MÖSZ Budapesti Agglomerációs Tagozatának szakmai találkozójára is, amelynek keretében előadást tartott Érd Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Csőzik László és Budapest főpolgármestere, a Szövetség társelnöke, Karácsony Gergely is.

Csőzik László többek között azt hangsúlyozta, széleskörű összefogásra és együttműködésre van szükség az önkormányzatok között az agglomerációs népességnövekedéssel járó intézmény-, közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztési feladatok megoldásában, mert részben a forráshiány, részben a problémakör regionális, közigazgatási határokat átlépő jellege miatt a települések önmagukban már képtelenek kezelni a helyzetet. Csőzik hangsúlyozta, a kiköltözési hullám erősödik, csak Érden közel 8 ezer fővel nőtt a lélekszám 2019 óta. Ám az az építéshatósági jogköröket az önkormányzatoktól elvették, így képtelenek kezelni a társasházépítési boomot.

Karácsony Gergely főpolgármester hangsúlyozta, Budapestet és az agglomerációt nem szabad szembeállítani, a főváros partner akar lenni egy új agglomerációs politika kialakításában, szerinte újra kell gondolni azokat a kérdéseket, amiket az elmúlt 30 évben tabuként kezeltek. Fontos, hogy a kitelepüléssel érintett közel 80 város, község megőrizhesse saját identitását, ezért Budapest „egy akar lenni az egyenlők között”.