“Mondhahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy kevesen élnek már azok közül, akikkel én megismerkedtem, az 1954 óta íródó érdi sporttevékenységem alatt – kezdett bele az Érdi VSE jelenlegi ügyvezető elnöke, Novák Ferenc, a kötet felelős kiadója. “Sok mindent hallottunk akkor is az előttünk lévő öregekről, akik a mérkőzésekre jártak, mert Érden mindig is nagyon szerették az emberek a sportot, de egyértelműen a labdarúgás vitte a prímet. Pató Lajos baráhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg folytatott kutatást az érdi sportélettel kapcsolatban és kiadtuk a város sportéletét összefoglaló kötetet a százéves évforduló alkalmából – melyre szerettünk volna komolyabb ünnepségsorozattal is készülni, de a koronavírus-járványhelyzet ezt nem tette lehetővé. A szurkolóknak köszönhetően egy mérkőzésen volt egy szép ünnepség, a kiadványt viszont csak novemberre sikerült elkészíteni” – ismertette Novák Ferenc.
Érden az első sportegyesületet 1921-ben Érdi Sport Club néven alapították meg egy labdarúgócsapattal, melyhez a későbbi évtizedekben további szakosztályok kapcsolódtak – idézi fel az első – egyébként meglehetősen kalandos – éveket Pató Lajos, hiszen a labdarúgócsapat Érdi Sport Club jogutódja, az Érdi VSE jogelődje Érdi Katolikus Kör, Érdi Polgári Lövészegylet, Érdi Traktor és Érdi MEDOSZ néven is futott.
A jubileumi kiadvány az 1920-as, ‘30-as évek érdi falusi létéről is képet ad, ahogy a második világháború alatti és utáni évekről is, olyan érdekességekkel, hogy az 1947/48-as bajnokságban Érden hat(!) labdarúgócsapat működött: Érdi Vasutas, Érdliget SC, Érd-Parkváros MTE, Érdligeti Barátság, Érd-Ófalu SE, Érdi Barátság.
Részletesen írnak a várossá válásig tartó időszak eredményeiről, illetve a rendszerváltozásig tartó időszakról is, kiemelve, hogy a ‘70-es évektől olyan építkezés kezdődött az Érdi VSE-nél, melynek eredményeképp a csúcsot az 1995/96-os idényben érte el, hiszen – ha az 1947/48-as, több mint kétszáz csapatos, 16 körzetből álló másodosztályt nem tekintjük annak – története során először jutott fel az NB II-be, annak is a Nyugati csoportjába, ahol később bronzérmet és ötödik helyet is elért. Sőt, aztán egy szezon erejéig az NB I-ben is volt az Érdi VSE – más kérdés, hogy az 1998/99-es idényben a tényleges elsőosztályt Szuperligának nevezték, az NB I pedig a másodosztályt jelentette. Illetve a kötet természetesen visszaemlékezik a mögöttünk hagyott évekre is, ahol az NB III masszív csapatává nőtte ki magát az együttes több érmet is szerezve.
Mivel Érden természetesen nem csak labdarúgás létezik és az egyesület is több szakosztállyal dolgozik, a kötet kiemelt figyelmet fordít a tollaslabda- és sakkéletre is, de ismerteti az egykori helyi atlétika-, röplabda-, asztalitenisz- és úszóélet érdekességeit is, ahogy a jelenlegi kézilabdaszakosztály történetét bemutatja.
A közel ötven oldalas kötet nem kerül forgalomba, a kiadványt a szurkolók, illetve azok között osztják szét, akik részesei voltak az érdi sport elmúlt száz évének.