22_03_29_erdmost_nincskep

Szennyvízszennyezők

22_03_29_erdmost_nincskep

Szennyvízszennyezők

Az sem oké, hogy a női intimhigiéniás termékek a vécében, azaz a csatornában végzik, de mit keres ugyanott a dekásüveg vagy a férfipóló? És miért nem szabad az olajat a lefolyóba önteni? Straszner Mártont, az ÉTCS Kft. hálózatüzemeltetési vezetőjét kérdeztük.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Miért gond, ha a kozmetikai törlőkendőt lehúzzuk a vécén?

Azért, mert ezek a csatornába nem illő dolgok a városi csatornahálózatban összegyűlnek, és problémát okoznak. Van több olyan pontja is Érdnek, ahol dugulások fordulnak elő, de a legtöbb üzemzavar a szennyvízátemelőknél történik. A sokdarabos, szálas anyagot az átemelő nem tudja továbbítani. Ilyenkor mi kimegyünk a helyszínre, a szivattyút kiemeljük, elhárítjuk a dugulást. Az a baj, hogy ezek a csatornaidegen anyagok (kő, beton, fa, üveg, műanyag) már akkor is koptatják a szerkezetet, amikor még nem okoznak leállást, és megrövidítik a szivattyú élettartamát, ezáltal csökkentik az üzembiztonságot, és növelik a szennyvízelvezetés költségét.

Ez megjelenik a rezsiköltségben is?

Közvetlenül nem, mert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által meghatározott szennyvízdíjat számlázzuk a felhasználóink részére, viszont a cég eredményében kimutatható mértékű többletköltség, ami a jövőbeli fejlesztések, beruházások végrehajtását veszélyezteti. Hozzá kell tennem azt is: üzemeltetési tapasztalataink alapján tudjuk, milyen időközönként szoktak ezek a szivattyúk eldugulni, és tervezett karbantartás során kitakarítjuk az átemelőket, nem várjuk meg, hogy üzemzavar legyen.

Tudna mondani pár példát, milyen oda nem illő anyagok kerülnek a csatornarendszerbe?

Először is kétféle terhelést különböztetnék meg: az egyik, amit ön is említett, vagyis idegen anyagok kerülnek a rendszerbe, a másik pedig a mennyiségi túlterhelés. Tudni kell, hogy Érden a csapadékvíz-elvezető és a szennyvízhálózat elkülönül egymástól – nem úgy, mint például Budapesten. Ha a talajvizet, csapadékvizet bevezetik a hálózatba, egy idő után a mélyebb szakaszokon megtelik a csatorna, az átemelő szivattyúk kapacitását meghaladja a ráfolyó víz – így keletkeznek az elöntések. A másik eset, amikor szálas, darabos anyagokat dobálunk a csatornába, ami a szennyvíz mennyiségét nem befolyásolja ugyan, de előbb-utóbb dugulást okoz. Láttunk mi már a szennyvízben aludobozokat, italosüvegeket, labdákat, gyerekjátékot is, és sajnos, a nem aszfaltos utcákról bemosódik az elmozdult fedlapon keresztül kő, kavics is.

Hogy kerül dekásüveg a szennyvízbe?

Például mobil WC-ken keresztül, az innen származó szennyvizet is mi kezeljük. Szedtünk ki átemelőből női melltartót, egyéb ruhadarabokat is, biztos, hogy ez sem az otthoni vécén keresztül került a szennyvízbe, hanem úgy, hogy egyesek a tisztítóaknákat szemétledobóként használják.

Régen sokat cikkeztünk arról, hogyan kerül csapadékvíz a csatornába. Lett foganatja?

Folyamatosak az ellenőrzések, megpróbáljuk felderíteni, honnan kerül csapadékvíz a csatornába, és fel is lépünk azok ellen, akik illegálisan rákötnek a hálózatra. Igyekszünk kezelni azokat az eseteket, amikor megnő a szennyvíz mennyisége, de van, amikor ez meghaladja a képességeinket – mint például most nyáron, amikor egy délelőtt alatt egyhavi csapadékmennyiség zúdult le az égből. Az illegális csapadékrákötések miatt órákba telt, mire helyre tudtuk állítani a műszaki üzembiztonságot.

Nemcsak a csapadékvíz okoz gondokat, hanem az olajok is.

Így van. Zsírokat, olajokat ne engedjünk le a lefolyón! Ezek felragadnak a csatorna falára, és a rongyok, ruhadarabok, kendők fennakadhatnak rajtuk, ezért növelik a dugulások kialakulásának kockázatát.

Az a gond, hogy az olaj visszagyűjtése nem megoldott.

Azért már léteznek gyűjtőpontok, és bízunk benne, hogy ezekből egyre több lesz a jövőben. Gondoljunk bele, ez nemcsak a csatorna miatt, hanem környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos: egy liter olaj képes egymillió liter vizet elszennyezni. Másik probléma, hogy rengeteg gyógyszert is beleöntenek a lefolyóba. Ennek hatását a szennyvíztisztítás során érezzük, hiszen a telepen többek közt baktériumokkal végzünk biológiai tisztítást. Az olyan szerves szennyezők, mint a gyógyszerek hatóanyagai (vagy épp a benzin, hígítók, festékmaradványok) ezeket a baktériumtörzseket megmérgezik, így csökken a tisztítás hatásfoka. Ilyenkor ezeket a baktériumtörzseket újratenyésztjük, de négy-öt nap, mire helyreáll a korábbi állapot. A szóban forgó ülepítő medence ez idő alatt csökkent hatásfokkal üzemel.

A szippantott szennyvízzel mi a helyzet?

Szerződésünk van az ezzel foglalkozó cégekkel, amelyek behozzák hozzánk a szennyvizet. Az emésztő tartalmát közvetlenül a csatornába juttatni nem szabad, mert a kiszippantott szennyvíznek más az összetétele. Előfordul sajnos az is, hogy állati eredetű hígtrágya kerül a rendszerbe, volt, hogy a disznóólakból kitakarított trágyát engedték le a csatornába. Talán nem kell ecsetelnem, hogy ez rettentően tömény szennyvíz, tele szerves szennyezővel. A mi tisztító telepünk modern létesítmény, de a lakossági szennyvíz tisztítására méretezték. Ha más jellegű szennyvíz érkezik, az üzemzavarral, a megtisztítás pedig többletköltséggel jár.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email