Az iskolavédőnők igen összetett munkát végeznek. Számukra a tanév eleje általában a kötelező oltásokról szól, és ők azok, akik minden páros évfolyamban végeznek kötelező szűrővizsgálatot: magasság, súly- és vérnyomásmérést, látás-, és hallásvizsgálatot, mozgásszervi szűrést és pajzsmirigy vizsgálatot. De szerveznek különböző szakköröket is vagy épp elsősegélynyújtó tanfolyamot, ami azért érdekes, mert vannak versenyek is, amin a tapasztalat szerint nagy örömmel vesznek részt a tanulók. Mindenezek mellett fontos feladatuk az egészségnevelés.
Zemlényiné Danka Gitta elmondta, hogy 1-2. osztályban általában a fogápolás a központi téma, a 3-4. évfolyamokban a testi higiénia kerül fókuszba, 5-6. osztályban már a serdülőkori változásokról és a táplálkozásról szoktak tartani interaktív előadást, míg 7-8.osztályban már szóba kerülnek a káros szenvedélyek, a dohányzás és az alkoholfogyasztás, sőt, nyolcadikban akár már a fogamzásgátlásról is beszélnek. Bár a középiskolákban leginkább aktuális témát szexuális felvilágosításnak hívják, ez inkább pozitív családtervezés: fogamzásgátlás, szexuális úton terjedő betegségek vagy akár a bántalmazás is szóba kerülhet. „Ebben a korban már rettentően érdeklik a tanulókat ezek a dolgok és nagyon nyitottak. Mi nem tanárként, nem szülőként beszélgetünk velük, hanem egészségügyi szakemberként. Gyakran íratunk velük névtelenül kérdéseket és azokat beszéljük meg, de arra is kíváncsiak vagyunk, hogy ők mit tudnak, mit hallottak, és a helytelen információkat kijavítjuk.”
„Felsőben, ahol már serdülőkori változásokról is szó van, külön szoktuk bontani a fiúkat és a lányokat, mert így jobban megnyílnak, könnyebben mernek kérdezni. Ha együtt vannak, akkor általában nevetgélésbe fordul az óra” – fogalmazott Foki Melinda.
Bognár Krisztina szerint a prevenció miatt különösen fontos jelentősége van a védőnők munkájának. A gyerekek általában ritkán betegek, alig járnak orvoshoz, az orvosuk akár évekig nem látja őket, míg az iskolában a védőnő és az iskolaorvos szemmel tartja őket. Kriszta egyik sikertörténete, amikor hallásszűrés kapcsán igazolódott be, hogy egy kisfiúnak nagyon súlyos belső fülproblémája van. „A szülők ugyan voltak vele orvosnál, de azt mondták nekik, hogy minden rendben, mégis egyre romlott a hallása. Második osztályban a szűrővizsgálatot követően újra felkerestek egy szakembert, ahol aztán kiderült, hogy nagyon súlyos, krónikus belső fülgyulladása van.” Egy másik esetben pajzsmirigy vizsgálat kapcsán küldtek vérvételre egy kislányt, akiről aztán kiderült, hogy komplex autoimmun problémája van.
Melinda beszámolója szerint gyakoriak a szemproblémák, amit a szülő nem biztos, hogy észrevesz. Előfordult olyan eset, hogy a szemvizsgálat során tűnt fel, hogy az egyik tanulónak nagyon rossz a látása, mint kiderült, a padtársáról szokta leírni, amit mások a tábláról. Elmentek szemészetre és igen erős dioptriájú szemüveget kapott. Volt, akinek többször ellenőrizte a vérnyomását és mindig magas értéket mért. A szülők komolyan vették a problémát és orvoshoz fordultak, ahol bebizonyosodott, valóban magas a gyerek vérnyomása, és már 8. osztályban gyógyszert kellett szednie rá. Viszonylag sok probléma merül fel a mozgásszervi szűréseknél is, már több gyerek kapott fűzőt a gerincproblémái miatt. „Ha időben észrevesszük, jól lehet korrigálni, de sajnos olyan eset is előfordult már, hogy a szülő nagyon elhanyagolta a gyermekét, a figyelmeztetés ellenére sem vitte el az ortopédiára, és be kellett vonnunk a Gyermekjóléti Szolgálatot is.”
Gitta arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a gyerekek még növésben vannak, folyamatosan nő például a szem és a szemgolyó mérete, illetve változhatnak a fókuszok is, ezért előfordulhat, hogy a két évvel korábban még jól látó gyereknek a következő vizsgálaton már szemüveget javasolnak. De ha túl sokat ülnek a számítógép előtt, attól is romolhat a szem. „Nagyon szembetűnő tud lenni a súlyváltozás is, akár felfelé, akár lefelé, ha úgy látjuk, hogy szakorvoshoz kell menni, akkor beutalót adunk és a szülő feladata elvinni a gyereket.”
Kriszta elmondta, hogy akkor is tudnak tanácsot adni, ha például valaki túl feszült vagy túl izgulós, elmondják, hogy mit tud tenni ellene, másrészt ilyenkor lehet kooperálni az iskola pszichológusával is, és akkor oda-vissza tudnak egymásnak segíteni. Ha például van a pszichológusnál egy anorexiagyanús gyerek, akkor meg tudják nézni a súlyváltozását visszamenőleg, amiből le tudnak vonni következtetéseket. Szerinte nélkülözhetetlen a munkájukban a bizalom, így az állandó jelenlét elengedhetetlen. „Fontos, hogy ismerjük egymást, a rendszeres találkozások révén tud kialakulni a bizalmas légkör. Volt, hogy felkeresett egy gimnazista azzal, hogy fáj a feje, de szóba kerültek komolyabb témák is, mint a fogamzásgátlás vagy párkapcsolat, vagyis itt már kialakult a bizalom.” Gitta is azt tapasztalja, hogy ha a védőnő ismeri a gyerekeket és a gyerekek is őt, akkor nyugodt szívvel keresik fel akár táplálkozási, akár pszichés, akár alvásproblémákkal is. „Alapvetően mi is sok pszichológiát tanultunk a főiskolán, de ha látjuk, hogy szakirányú kollégához tovább kell küldeni a gyereket, akkor természetesen megtesszük.”
Kriszta felhívta a figyelmet a szülők együttműködésének fontosságára is, de szerinte sok múlik azon, hogy a védőnők mennyire tudják elfogadtatni magukat. Mint mondta, előfordul, hogy például nagyon nehéz elsőben begyűjteni az egészségügyi dokumentumokat, de ahogy haladnak az időben, úgy megy egyre könnyebben a kommunikáció, és egyre jobb a viszony és komolyan veszik, amikor elküldik a gyereket valamilyen szűrővizsgálatra. A szülőkkel való együttműködést egyébként az is segíti, hogy az első, illetve a hatodik, hetedik és nyolcadik évfolyamokon a szülői értekezleten mindig részt vesznek a védőnők is.
