A búcsú egyházi alapokon nyugvó és világiasult hagyomány egyvelege, ahol az erős alap az egyházi tan, miszerint a búcsú feltételeinek teljesítésével lehetőség adatik az Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedésére.

A búcsúk elnyerésének hasznosságát VI. Pál pápa is megerősítette az Indulgentiarium doctrina kezdetű – 1967. január elsejei keltezésű – apostoli konstitúcióban: „A lelkek üdvössége rendjében a búcsú javára válik nemcsak az egyes lelkeknek, hanem az egész keresztény társadalom életének, mert figyelmeztet a bűn gonoszságára; továbbá a szeretet gyakorlására serkent, amikor az elhunyt hívek javára ajánljuk; ugyanígy felébreszti az Istennel való teljes kiengesztelődés reményét.”