Előrebocsájtjuk: most csak a közterületekkel foglalkozunk, az is sok kérdést felvet, amit érdemes tisztázni. Lássuk először a 23/2005-ös helyi rendeletet: eszerint az ÉKFI gondoskodik „azokon a közterületeken, ahol az ingatlan és az úttest közötti távolság az 5 métert meghaladja, az 5 méteren túli terület tisztán tartásáról és kaszálásáról.” Ugyanakkor: „Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 méter széles területsáv), illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az ingatlan határától számított 5 méteren belül a teljes terület tisztán tartásáról, a zöldsáv kaszálásáról.” Tehát: az utcán a kerítésünktől számítva öt méter szélességben mi nyírjuk a füvet, azon túl az ÉKFI. Ha az érintett közterület nem önkormányzati kezelésben áll, és annak rendbetétele nem az ingatlantulajdonos kötelezettsége, akkor a kaszálás a közútkezelő (ez általában a Magyar Közútkezelő Zrt.) feladata.
Ki fizeti a révészt?
Érden szép számmal vannak olyan területek is, amelyek sem a városhoz, sem a közútkezelőhöz nem tartoznak: ilyen például az érdi gát, amelyért a vízügy felel, illetve a vasúti töltések, pályaudvarok, amelyekért pedig a vasúttársaság. „A MÁV-területekre vonatkozóan sajnálatos módon minden évben több lakossági bejelentés érkezik, amelyek alapján hatósági eljárást kell lefolytatnia a jegyzőnek” – mondta el dr. Barabás Emőke, az önkormányzat lakosság-szolgálati irodavezetője.
„Azon dolgozunk, hogy ezekkel a szervezetekkel együttműködve megoldást találjunk arra, hogy e területek rendben tartása is a város és a lakosság megelégedésére szolgáljon. Tudni kell, hogy mind a közútkezelőhöz, mind a MÁV-hoz tartozó területek esetében a jogszabály évenkénti két kaszálást írt elő. Tehát ők nem kötelesek úgy gondozni ezeket a részeket, ahogy a lakosság hinné és szeretné. Az évi két alkalomnak eleget tesznek, ezen felül csak akkor kaszálnak, ha a hatósági csoporttól jelzést kapnak, hogy az adott területen elburjánzott a parlagfű” – tudtuk meg Somogyi Tamástól, az ÉKFI vezetőjétől.
Kézenfekvő lenne, ha a nem városi fenntartású területeket is az ÉKFI gondozná, természetesen ellenszolgáltatás fejében. Somogyi Tamás elmondta, az egyik szereplővel folytattak is ilyen tárgyalásokat, ám az egész éves kaszálásért fizettek volna annyit az ÉKFI-nek, mint amennyibe a városi intézménynek egyetlen alkalom kerül. „A lakos természetesen nem tudhatja, hogy egy-egy terület kinek a kezelésében van, csak azt látja, hogy nő a gaz, a parlagfű, rendetlen a környék, ő pedig prüszköl az allergiától. Azt már nem tudja, hogy a terület gazdája eleget tesz a jogszabályi kötelezettségének, csak épp a jogszabályban foglaltak nem elégségesek. A város azt próbálja elérni, hogy e területek kezelői ne vállalkozókat bízzanak meg a kaszálással, hanem a mi nonprofit intézményünket. Ez esetben a város további forrásokat biztosítana arra, hogy év közben további kaszálásokat is végezzünk a területen. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha erről a felek megegyeznek; az ÉKFI csak úgy, önszorgalomból nem kaszálhat a – mondjuk – vasúti töltésen, akkor sem, ha szeretné, mert nincs rá joga, ezek ugyanis üzemi területek. Hiába van tehát meg a plusz anyagi forrás és a szándék a város részéről, a megállapodás is szükséges” – hangsúlyozta az intézményvezető, hozzáfűzve: az egyeztetések megkezdődtek, de a megoldás kidolgozása hosszabb folyamat lesz.
Csak az a szép zöld gyep…
Rátérve a városi fenntartású zöldterületekre, az ÉKFI ezeket egy előre meghatározott és az önkormányzat által jóváhagyott ütemterv szerint gondozza, kaszálja. Persze, ez az ütemterv rugalmas, hiszen a fűnyírás gyakorisága függ attól, hogy mennyi csapadék hullik, milyen a hőmérséklet, emellett figyelembe veszik a lakosságtól, illetve a Polgármesteri Hivataltól érkező jelzéseket is. „Június elsejével átvettük a Papi földek 35 hektáros területének gondozását is. Tudni kell, hogy bár a munkánk így tetemesen gyarapodott, most is ugyanazzal az eszközparkkal, és közel azonos munkatársi létszámmal látjuk el a feladatainkat, mint korábban, tehát ez nem könnyű feladat, ugyanakkor, aki mostanában jár arra, láthatja, hogy a parkot rendben tartjuk, a növényzetet kaszáljuk, a fákat pedig öntözzük. Nagyon sok munkát fordítottunk arra, hogy a parkot rendbe hozzuk, és úgy is tartsuk. A legutóbbi dendrológiai vizsgálat során a szakember azt mondta, hogy az aszályos nyár ellenére jó állapotban van a faállomány, gondok csak azokkal a növényekkel voltak, amelyek már az előző nyáron a kiszáradás jeleit mutatták” – tette hozzá Somogyi Tamás.
„Ami az elmúlt szezont, illetve Érd egészét illeti, voltak olyan időszakok, amelyek az átlagosnál csapadékosabbak voltak, ilyenkor nekünk is több munkánk volt a kaszálással, míg az aszályosabb hetekben az öntözésre fordítottunk több gondot. Azon vagyunk, hogy megfeleljünk a klímaváltozással járó kihívásoknak. Most, az őszi periódusban is lesz munkánk elég: virágokat és fákat is beszereztünk, ezek kiültetése hamarosan megkezdődik” – jegyezte meg az intézményvezető.
Siralmas sírok
Nemcsak a parkok, hanem a temetők rendben tartása is az ÉKFI-hez tartozik. Fel-felbukkannak a helyi közösségi oldalon olyan panaszok, hogy az intézmény nem tartja kellőképp rendben a sírokat. Ez azonban tévedés: a sírok gyomlálása, takarítása nem az ő feladatuk, hanem azé, aki a sírhelyet bérli – hangsúlyozta lapunknak Grabovszky Ildikó üzemeltetési ágazatvezető: „Ha túl nagy a növényzet, a kollégáink le szokták vágni, de első körben mindig megpróbáljuk elérni a bérlőt, hogy saját maga gondoskodjon erről. Előfordul ugyanis, hogy később a hozzátartozó reklamál, mert egy rózsa is nőtt a gyomok között, amit mi levágtunk. Csakhogy nekünk ez kötelességünk, ha a szomszédos sírt az elburjánzó növényzet miatt már nem lehet megközelíteni. Hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, arra kérünk mindenkit, tartsa rendben szerettei sírját.”
